MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1983
1983. október 25. • 726. őe. - Oldalszámok - 1983. 726. 25.
f5 - 14 A perspektivikus fejlődés megalapozása érdekében alakítsanak ki hosszabb távú szövetkezeti stratégiát, nagyobb.szerepet biztosítva a műszaki igényességnek, a gépi, technikai fejlesztéselmek* Hiánypótló, választékbővitő tevékenységük mellett fordítsanak nagyobb figyelmet az exportba való bekapcsolódásra, illetve importkiváltó termékek gyártására. Az ipari szövetkezetekben- és a tsz-ek ipari ágazataiban tevékenykedő közel 6 ezer dolgozó hatékonyabb foglalkoztatása az intenzív fejlődés jelentós tartaléka megyénkben. A továbblépéshez mindenek• előtt a műszaki-technikai színvonal növelése, az élőmunka termelékenységének javítása szlikséges. A me/ffie ipara előtt álló feladatok eredményes megoldása szükségessé teszi a gazdálkodó szervezetek önállóságának és felelősségének növelését. Ennek érdekében szükséges a belső irányítási és érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének ütemes folytatása, a megyei irányító szervek részéről a tapasztalatok folyamatos elemzése. A FÜTŐBER, az E1ZETT, a Kábelgyár, a Sik- és öblösüveggyár, a GAMZ-MAVAG, valamint a 3RG megyei gyáraihál és gyáregységeinél indokolt megvizsgálni a-nagyobb gazdasági önállóság, célszerűségét, • lehetőségeit. Az ipar intenzív fejlesztése mind erőteljesebben igényli a szellemi erőforrások kihasználását, a műszaki-közgazdasági•szakemberek hatékony foglalkoztatását, anyagi érdekeltségének javítását. A műszaki középkáderek területén meglévő feszültségek feloldása érdekében nagyobb gondot kell fordítani a megyében folyó szakemberképzés javítására, struktúrájának az ipar igényeihez történő igazítására. Magasabb szintre-kell emelni a felsőfokú oktatási intézményekkel és kutató intézetekkel való együttműködést. .A vállalatirányítás tervszerűbbé, megalapozottabbá tétele érdé• kében hatékonyabbá kell tenni a munkahelyi demokrácia fóru mamaic működését, növelni az uj irányítási formák szerepét. A tapasztalatok figyelembevételénél^a vezetők kiválasztásánál mind szélesebb körben kerüljön alkalmazásra a pályázati rendszer, a meghaV tárózott időre való kinevezés. A vezetők minősítésének alapvető rendező elve a vállalati /üzemi/ eredményesség legyen. •