MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1982

1982. október 12. • 698. őe. - Oldalszámok - 1982. 698. 10.

A döntések előkészitésének demokratizmusa javuló színvonalú. Tapasztalható törekvés néhány alapszervezetnél a pártcsoportok, vezető szakemberek véleményeinek, javaslatainak hasznosítására. Szervezik a határozatok végrehajtását, esetenként a végrehajtás menetében is értékelik a helyzetet. Az érdekviszonyok feltárásában kezdeti eredményeket értek el. A taggyűlések, vezetőségi ülések témájának közel fele gazdaságpolitikai napirend. A vezetőségek elsősorban operativ ügyekben döntenek, a taggyűlések pedig az éves gazdaságpolitikai célokat jelölik meg» A felsőbb határozatokból adódó helyi feladatok kialakításában differenciált a fejlődés. A gazdaságpolitikai feladatok között sokszor részkérdést vizsgáinali:, nehézkes eligazodásuk a gazdaságirányításban. A g&zöjs^ág párt irányítása politikai jellegének és gyakorlatiasságának alkalmazásában bizonytalanságok Tannak /Kalló, Sz.püspöki, Palotáshalom/. A párttitkárok és tsz.vezetők kapcsolata szélsőségekkel teljes /szembenállás, elvtelen, kritikátlan támogatás/. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésére kevesebb figyelem jut. A gazdasági folyamatok időszakos ellenőrzését nehezítik a helyzet- és folyamatok ismeretének, az ellenőrző szervek vizsgálati tapasztalatainak hiányosságai. A taggyűlési határozatok többsége nem kellő határozottsággal jelöli meg az alapszervezetek, pártcsoportok, a kommunisták ós az ellenőrzés feladatait. A gazdasághoz kapcsolódó pártmegbizatások száma alacsony /Ecseg, Palotáshalom/. Az érdekviszonyokat időnként leegyszerűsítve értelmezik. Megtalálható a helyi érdekek eltúlzása, indokolatlan védelme, objektív tényezők eltúlzása /időjárás, szabályozók/. A veszteséges tsz-ekben sem érzik kellően felelősségüket a pártszervezetek /Sz.püspöki, Palotáshalom/. A gazdasági célok végrehajtásához szükséges politikai feltételek kialakítására, a tsz.tagság mozgósítására alig jut figyelem. 2./ A pártszervezetek munkájukban növekvő figyelmet fordítanak a gazdálkodás személyi feltételeinek megteremtésére. A tsz-ek vezetői többségében jól értik szakmájukat. A pártszervezetek kezdeményezik az elsőszámú és középszintű gazdaságvezetők szakmai, politikai továbbképzését. A perspektívában is gondolkodó káder- és személyzeti munkavégzés iránt az elmúlt években erősödött a pártszervezetek igénye. Javuló színvonalú a pályakezdő szakemberekkel való foglalkozás. A személyi kérdések eldöntésében erősödött a taggyűlés szerepe, alapvetően érvényesül a véleményezési jogkör. A káder- és személyzeti munka több tsz-ben nem éri el a kivánt szinvonalat /Kalló, Ecseg, Palotáshalom/. Az utánpótlás hiánya, a pártszervezetek határozatlansága miatt a szükséges kádercserék esetenként elhúzódnak /Ecseg,Buják/. Előfordul, hogy a pártszervezet nem tárja fel kellő alapossággal a szakemberek fluktuációjának okait /Palotáshalom, Ecseg/. A szakember utánpótlás megteremtésében igénytelenség, téves, pesszimisztikus megitélések is fellelhetők /Palotáshalom, Ecseg/. A gazdasági vezetők középszerű munkáját a pártszervezetek több esetben eltűrik. A vezetői magatartás hibáival szembeni fellépés erélytelen.