MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1982

1982. október 12. • 698. őe. - Oldalszámok - 1982. 698. 5.

- 4 - : a 37 szövetkezet közül 12 tartozik ebbe a kategóriába. Ez nemcsak gazdaságpolitikai kérdés. A jelentés igényes, jól átgondolt, tényszerűségével, kritikus, önkritikus látásmódjával az időszerű párt feladatok komplex értelmezésével példás előterjesztésnek lehet tartani. Talán még erősebben lehetett volna azokra a feladatokra irányitani a pártmunkát, amelyeket a Politikai Bizottság határozatában célul tdz ki, és a megyei intézkedési tervben is elfogadtunk. A vitában hasznos tanácsokat kaptunk ahhoz, hogy a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetek munkáját még konkrétabb politikai tevékenység jellemezze, még ellenőrizhetőbbek legyenek azok a fő folyamatok, amelyek az alacsony hatékonyságú termelőszövetkezetek termelési, gazdálkodási, együttműködési és fejlesztési kérdéseiben elsőrendű szerepet töltenek be. Szinte mindenki egyetértett a jelentés helyzetértékelő részével. Egy differenciáltabb kép meggyőzőbb lett volna viszont. Érdemes - a példákon kivül - még jobban bemutatni az alacsony hatékonyságú három szövetkezet helyzetét. Egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek megerősitik, hogy a kialakult helyzetért nemcsak a pártszervezet felelős. Ennek a problémának a gyökere az ott lévő szövetkezetek vezetésében van. Igaz ugyanakkor az is, hogy a járási pártbizottság irányitó tevékenységének hibái is hozzájárultak a helyzet alakulásához, a megyei irányitó szerveknek is része van abban, hogy nem sikerült lehetőségeinket jobban kihasználni. A kedvezőbb pozició elérésére, a következetesebb végrehajtásra nem eléggé mozgósítottuk erőinket. Igazuk van azoknak, akik azt jelzik, hogy a termelést alapvetően befolyásoló termelési szerkezet nem alakult az adottságoknak és a népgazdasági szabályozóknak legjobban megfelelő módon. A növénytermesztés és az állattenyésztés adatai is mutatják, hogy az alaptevékenységet is elhanyagolták. Nem átgondoltak a kiegészitő tevékenységek sem. Ez a fajta munka a mi alapszervezeteinkben és a gazdaságvezetésben nem kapta meg a kellő helyet. A termelési kultúrában, a műszaki, gazdasági megalapozottságban nincs elég előrelátás, rend, fegyelem. Politikai eszközökkel a pártszervezetek igényesebben megkövetelhették volna, hogy hosszabbtávú elképzelések is kialakuljanak. Hangsúlyozom, hogy a gazdálkodást kell nagyon komolyan venni. Ez nem a pártszervezet elsődleges feladata, de politikai eszközökkel a jelenleginél jobban kell segiteni. Az emberi tényezőkben meglévő tartalékok feltárásában a pártszervezetek tennivalói sokrétűek. Nem tudunk ma még eléggé szinvnna- T las, meggyőző politikai, szervező munkával hozzájárulni, hogy helyi határozataink végrehajtása érdekében szervezzük a párttagságot, a tsz tagságot. Ugyancsak nem sikerült az emberi tényezőkön belül kiemelt szerepet adni a szakemberek fokozottabb megbecsülésének, tudásuk jobb kihasználásának. Igazuk van azoknak, akik az együttműködésben lévő lehetőségek ki-