MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1982

1982. szeptember 28. • 697. őe. - Oldalszámok - 1982. 697. 5.

stratégiájával. Fontos az a tanulság, hogy a vállalatvezetés tanúsítson nagyobb kezdeményezőkészséget a pályázatok kidolgozásában, az újítások, tanulmányok elbírálásában, bevezetésében, mert sok esetben van szó olyanok bevezetéséről, melyek érdektelenségbe útköznek. A kutató intézetek és vállalati együttműködés közös érdekeltségének 1968 óta kétféle szerződéskötési lehetősége van; amikor a tevékenységet adják el, vagy a közös haszonból részesednek, /az utóbbival csak ritka esetben élnek./ Bizonyos lépések történtek a szabályozás oldaláról annak érdekében, hogy a kutatók számára eredményesebb legyen az ebből származó bevétel. Másik tényező a vállalatvezetés és általában a műszaki gárda innovációs készsége, az uj bevezetése iránti igény felismerése a fejlesztés szempontjából érzékelhető, ilyen készségek mellett a nehézségek áthidalhatók. A feladatok között ezt a személyi tényezőt is szerepeltessük. A komplexitással kapcsolatosan: műszaki fejlesztési beruházásaink egyik hibája, hogy nem teljes folyamatot ölel fel, az uj gépi berendezések, technológiák beépülnek a régibe, ezzel szűk keresztmetszet képződik. Patyi Károly elvtárs

: Azokhoz csatlakozom, akik méltányolják a téma napirendre tűzését és a megyei kezdeményezést példamutatónak tartom, dónak gondolom az anyagnak azt a felfogását, hogy a műszaki fejlesztést nem választotta el a beruházásoktól. Legjobban megragadott, hogy rá tudtak mutatni a szerzők, mitől függ a differenciáltság. Döntő tényező, hogy a vezetés, a műszaki értelmiség hogyan áll a fejlesztéshez, ezt javaslom kiegészíteni a piachoz való alkalmazkodás és a szakember ellátottság növelése gondolatával. A határozati javaslatban; a differenciáltság nem elvekben, hanem a gyakorlatban kellene érvényre juttatni. Ozsvárt József elvtárs: «——mi l 'in n m -I i| in • III 11 in in i i l llniiii A vita jól bizonyltja, hogy helyesen döntött a VB, amikor munkatervébe a téma tárgyalását felvette. Sok szemléletbeli dolog vetődött fel a tervezés során, mely számunkra figyelmeztető. Okunk volt arra, hogy felmérjük hogyan sikerült a munka megvalósításában előrelépni, megértetni, hogy a vállalati fejlesztés stratégiájában a beruházásokhoz tartozó fontos kérdés a műszaki fejlesztés, a termék- és technológia korszerűsítése. E folyamatnak a menetközben! ellenőrzését tűzte ki a VB, mellyel ösztönözni tudunk iparpolitikai terveink kialakítására. A műszaki fejlesztést tehát szélesebb értelemben - nem elkülönítetten - fogtuk fel. Fő irányt abban látjuk, hogy az intenzív szakaszra történő átállással megváltoztak a körülmények, ipari fejlődésünkben egy minőségileg uj ponthoz értünk. Vannak gondjaink, mé-