MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1980

1980. augusztus 5. • 640. őe. - Oldalszámok - 1980. 640. 8.

- 8 déjében és szerelőszalagján. Nagyobb mértékű csúszás van az öblösüveggyár és a Fémipari Vállalat beruházásain. 4. A szabályozó- és árrendszer változása arra késztette a megyében dolgozó gazdálkodó szerveket is, hogy áttekintsék, át ért éke 1.1 ék egész termeléspolitiká.jukat

. a/ Mindenekelőtt szükségessé vált, hogy az üzemek a kialakitott termékszerkezetüket elhelyezzék a szabályozó- és ármechanizmus "koordináta- rendszerében". Az SKÜ pártbizottsági, az ötvözetgyár és a Siküveggyár Végrehajtó Bizottsági ülésén való megtárgyalása is szemléletesen igazolta, hogy az üzemek termékszerkezete a korábbinál alacsonyabb jövedelmezőségű szinten differenciálódott. A Kohászati Üzemekben a veszteséges termékek aránya 7,7 $-ról 35,8 %-ra emelkedett. Amint emiitettem veszteséges a Siküveggyár és a ZIM tőkés exportja is, aminek a hazai értékesítésre való átgyürüzését csak a kompétitiv árképzési rendszerből történő kikerülésük akadályozta meg. Több termék jövedelmezőségének plusz előjelről minúszra való változása a gyártmánystruktúra újraminősítésére késztette a gazdasági szerveket. Az SKÜ pl. mérsékelte a veszteségessé vált ötvözött, kovácsolt és sajtolt termékek előállitását, fokozva a tőkés piacon is magas fedezeti hányaddal értékesíthető hengerelt acélszalagok termelését. A FIV. megszüntette a ráfizetéses, alumínium öntvények előállitását. A Ruhagyár fő feladatként kezelte a tőkés export gazdaságosságának javítását. Ennek érdekében 10 %-ról 80 %-ra növelte a tőkés bérmunka arányát, melynek fedezeti hányada meghaladja az 50 %-ot. Héhány egységnél a termékskála szükitésével igyekeztek gazdaságosabb sorozatnagyságok gyártására: /BRG/ a ZIM folytatta a megkezdett tipizálást, megszüntette a KOMFORT gáztűzhelyek gyártását, s hazai piacon is a korszerűbb Boecker termékcsaláddal jelent meg. Az építőiparban jónak értékeljük a NOTÉV nagyobb jövedelmezőséget /21 % fedezeti hányad/ jelentős exportmunkáját, valamint azt, hogy az építőipari szövetkezetek nagyobb figyelmet forditanak a nagyobb nyereségtartalmú felújítási munkáknak /ezek aránya vállalásaikban 22 %-kal nőtt/. A kezdeményezések mellett elgondolkodtató, azonban hogy sok helyen megelégszenek az üzemen kivüli tényezők hatásainak bizonyitgátasával.