MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1980
1980. április 15. • 631. őe. - Oldalszámok - 1980. 631. 4.
A PB elé kerülő jelentést érdemes átdolgozni, tartalommal megtölteni. A hatékonyság javitásának egyik fontos eszköze a termékszerkezet. Ne fetisizáljuk ezt, talán a jelentés cimét is érdemes lenne változtatni. Ha elmondjuk mit akarunk gyártani, hogyan, milyen berendezéssel, kikkel mindjárt helyet kapnak az emberi tényezők is. Elmondja, hogy a szocialista országokkal való kapcsolatunkban romlik a cserearány, a tőkéseknél méginkább. A szocialista importot növelni és a tőkést csökkenteni kell. Az uj szabályozókkal visszavettük a nyereséget, a fejlesztési alap minimális, ezért - megfelelő hitelekkel együtt - okosan kell gazdálkodni. A hitelpolitikai elveknek megfelelően tud a minisztérium támogatást nyújtani, de rendelkezésre álló forrás lehet az energia megtakaritási keret, a környezetvédelmi hitel és a folyamatos műszakra is felvehető pénzösszeg. Nem kielégitő a készletgazdálkodás, növekedése aggodalomra adhat okot. Céltudatos tevékenységre van szükség a létszámkiválasztásban, munkahelyek megszüntetésében. Háttérbe szorult a költséggazdálkodás, ösztönözni kell erre jobban a gyárat. Komplett vizsgálata szükséges a veszteséges és nyereséges termékeknek. Hegszüntetni, leállitani bizonyos termékek gyártását csak akkor lehet, ha pótoljuk. Devcsics Miklós elvtárs : A PB ülésen 30 perces szóbeli kiegészítésben indokolni lehetne a leirtakat, konkrétabbá tenni a megállapításokat. Javasolja, hogy a városi PB az osztály közreműködésével dolgozza át az irásos előterjesztést. A PB ülésére hivjuk meg a kiemelt ipari üzemek párt, gazdaságvezetőit is. A legfontosabb gondolatokat az előterjesztés tartalmazza. Elsődleges, hogy a termelési szerkezet átalakításával milyen célt követünk. Olyan gyárról van szó, amely bizonyos átmenetét képez a kohászati bázis és a gépgyártás között. Fontos alapelv, hogy a termelés korszerű, gazdaságos legyen. Ez azonban nem vethető fel statikusan. A termeléspolitikát az árváltozás, a szabályozó módositások determinálják. Az ár azonban csak egyik tényező, nem oldja meg a szervezést, a gazdálkodást. A fejlesztési politika elég élesen vetődik fel. Az uj termelési ár alapján kell tiszta képet kialakitani, átértékelni a helyzetet, s csak ezen a bázison lehet megitélni, hogy szabad-e fejlesztést végrehajtani, vagy sem. Szorosan vizsgáljuk a szerkezet és gazdaságosság kérdését. Ha e területen a gyár tudja javitani pozicióját, igazolhatja a fejlesztéspolitika helyességét. A személyi feltételeket két összefüggésben vizsgáljuk: egyrészt a korszerű termék előállításához, a hatékonyság növeléséhez szükség van képzett szakemberekre, másrészt ha a termelésben nagyobb mobilitást