MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1980

1980. október 28. • 646. őe. - Oldalszámok - 1980. 646. 2.

I. napirend ' A pásztói .járási pártbizottság mezőgazdasági termelőszövetkezeteket irányító munkájának tapasztalatai, fejlesztésének feladatai Előadó : Ouhász Sándor elvtárs Kérdést tettek fel: Ouscsák György, Menüs Ferencné, Medvéd Károly és Gotyár Gyula elvtársak Hozzászólások : Devcsics Miklós elvtárs : Az előterjesztés minősítésénél figyelembe vettük: hogy a megyei párt VB. 1977-ben Pásztón megvizsgálta a járási mezőgazdasági üzemek helyzetét, és feladatokat határozott meg; másrészt jelentős változás következett be a mezőgazdaság irányításában, és ez hatást gyakorolt a járási pártbizottság munkamódszerére, munkastílusára. Az előterjesztés érzékelteti a járás tsz-einek politikai irányításában bekövetkezett változásokat. A tervciklusban a mezőgazdasági üzemek fejlődése ellentmondásos, lassú. Az 1977-es VB- üléstől pozitív változás tapasztalható. A pásztói járás a legjobb adottságú a megyében: a szántóföld aránya itt a legmagasabb, a növénytermesztésnek, állattenyésztésnek is meg vannak a feltételei. A növénytermesztés árbevétele - különösen az utóbbi időben - gyorsabban nőtt, ezt az anyag is tükrözi. Azonban a megalapozása érdekében végzett munka nem elég jó, pld. a felhasznált műtrágyában a megye, de a pásztói járás nagyon rosszul áll. A termésátlagok ingadoznak. Az állattenyésztés jelentős, de nem tudott felmutatni megfelelő eredményeket. Nőtt, azonban elmarad a megyei átlagtól a kiegészítő tevékenység. A járás lakosságmegtartó képessége kritikus, magas a kijáró dolgozók aránya. A gazdaságpolitikára jellemző, hogy nem használták ki adottságaikat, pl. a melléküzemi tevékenység bővítésében. Saját elképzeléseiket nem realizálták. A fejlesztés érdekében az eddiginél jobban kell vizsgálniuk saját erőforrásaikat. A következő időszakban olyan szerkezetet kell kialakítani a növénytermesztésben ami gazdaságos, az állattenyésztésben pedig a pozíciót szükséges erősíteni. Megfelelő fejlesztés kialakítása szükséges, amely kis eszközigénnyel jár, s javítja a hatékonyságot. A költségcsökkentés szempontjából óriási lehetőség továbbra is az üzemek közötti együttműködés, melyeket a tsz-ek jobban haszbáljanak ki. A szakemberellátottság érdekében a káderhelyzetet tovább kell javítani. Az irányítás korszerűsítésének néhány elemét az anyag is felveti. Abban látom az irányítási módaszer fejlesztésének tennivalőit, hogy ezzel a végrehajtását kel jól megszervezni. Nincs olyan helyzetben a pásztói