MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1979

1979. február 20. • 600. őe. - Oldalszámok - 1979. 600. 13.

Í3 - 4 a munka termelékenysége, a realizált nyereségek növekedtek. A városban 329 szocialista brigád dolgozik. A munkaverseny mozgalom csúcspontja az 1977-es év volt, amikor a brigádok a termelésben, a tanulásban, a kulturális életben vállalásaikkal és azok teljesítésével bizonyították a kollektívában rejlő akarat és erő kibontakoztatásának nagyszerű példáját. 1973 óta a megváltozott körülmények szükségessé tették a vezetők felkészültségének fokozását. Többségük megfelel a káderpolitikai elvárásoknak, munkájuk megítélésében az eredményesség nagyobb hangsúlyt kap^ A vonzáskörzet feladatainak egyeztetése, összehangolt, tervszerű megvalósítása érdekében jó munkakapcsolatot alakitóttunk ki a balassagyarmati, a volt szécsényi és rétsági járási pártbizottságokkal. —-— - - -— • —; •. \ • ' . Gazdaságpolitikai irányitó munkánkban néhány területen a

zonW nemLrt.juk elégésnek eredményeinké?! Ipari beruházásaink egy része a megfelelő előkészítés hiánya /tervdokumentáció/kivitelezői szervezetlenség/ következtében több hónapos csúszással került átadásra. Egyes üzemeink /BFK, Ipoly Bútorgyár/ ma sem tudták kialakítani gazdaságos termékszerkezetüket, a termelésük alatta marad a lehetőségeknek. Az üzem és munkaszervezés, a gazdálkodás szinvonala a fejlődés ellenére is elmarad a lehetősegektől. A készletgazdálkodás nem megfelelő, a munkaerőt nem sikerült minden esetben a hatékony munkaterületre irányitani. A fluktuáció még mindig magas. 5 év alatt közel duplájára nőtt a kiesett munkanapok száma, amely többségében betegállományban eltöltött napokból adódik. Nem fejlődött kellő mértékben a tájékoztató, információ közlő, a rétegagitációs és propaganda munkánk. A gazdasági vezetők közül néhányan nehezen tudnak megfelelni a növekvő követelményeknek, szakmai hozzáértésben, a korszerű módszerek alkalmazásában elmaradnak a kivánt szinttől. 3./ Társadalompolitikai feladatok végrehajtása Tevékenységünk középpontjában a munkásság társadalmi szerepének erősítése, helyzetének javitása állt. A város munkássága túlj

u

. tott a munkássá válás első szakaszán, osztálytudata megalapozottabb és szilárdabb, fejlődött politikai, szakmai és általános műveltsége. Mindezek eredményeként átalakult a munkásság szerkezete. Nőtt az érettségizett és többszakmával rendelkezők aránya. Ez a réteg egyre inkább közeledik a termelést irányitó műszaki értelmiséghez. Az urbanizáció következtében fokozódik a bejárók letelepülése, városlakóvá válása. A szakmunkások műveltségi szintjének emelkedése, valamint a segédmunkát végzők és a bejárók egyes rétegeinek viszonylagos elmaradása tovább növeli az osztályon belüli differenciáltságot városunkban is, melyet politikai munkánkban figye-