MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1978

1978. szeptember 5. • 588. őe. - Oldalszámok - 1978. 588. 11.

a - 6 « és ennél magasabb politikai képesitéssel rendelkezik. A fizikai dolgozók politikai és szakmai felkészültsége növekvő, ma már 13 %-uk szakmunkás. Az elért jelentős fejlődés mellett néhány üzemben a hatékonyság, a technológiai fegyelem betartása, a szervezettség nem javult kellő ütemben. A hozamok - mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben - még mindig indokolatlanul differenciálódnak* A tömegtakarmány termelésében meglévő lehetőségek - elsősorban a gyepgazdálkodásban - nincsenek kihasználva. Nehezítette a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését az alacsony jövedelmezőség, a magas eszközigény és néhány helyen a nem megfelelő szemlélet. Több területen nem alakult ki a gazdálkodásban a jövedelmezőséget biztosító optimális hozam - ráfordítási arány. Nem megfelelő a költségelemző munka. A képződő nyereség alacsony, az üzemek többsége nem rendelkezik a komplex fejlesztések megvalósításához szükséges pénzügyi forrással. A vezetés színvonalában a szakemberellátottságban még jelentős különbségek vannak, ez a gazdálkodás eredményeiben is tükröződik. Az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlődött. Eredményesebbé vált a különböző fórumok tevékenysége, növekedett a munkahelyi kollektivek felelőssége, kezdeményező készsége. A dolgozók egyre nagyobb számban vesznek részt a szocialista munkaverseny-mozgalomban. Ennek ellenére még mindig több formális elem található,helyenként az üzemi és szövetkezeti demokrácia lebecsülése is érzékelhető. A pártszervek és pártszervezetek munkájában hangsúlyozott feladatként szerepelt a mezőgazdasággal való foglalkozás. Többségük jól irányitja a politikai, gazdasági munkát, meghatározó szerepük van az agrár- és szövetkezetpolitikai célkitűzések megvalósításában, a szemlélet formálásában, a dolgozók szocialista tudatának fejlődésében, a falu életének alakulásában. Megfelelően támaszkodnak a helyi tömegszervezetekre, elsősorban a KISZ-re és a szakszervezetre. Helyenként a pártszervezetek gazdaságirányitó és ellenőrző munkájának szinvonala nem kielégítő. Esetenként az érdekeket késve ismerik fel, nem elég kezdeményezőek. A megyei tanács és egyéb állami szervek hatékonyabban foglalkoznak a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének kérdéseivel. Munkájukban javult a szervezettség, következetesebb az irányítás. )