MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1977

1977. november 14. (rendkívüli ülés) • 564. őe. - Oldalszámok - 1977. 564. 12.

1975-ben a termelés növekedésének csak 57 55-át adta a termelékeny­ség növekedése, a többit a létszám növekedés. Végül negyedik elemének a kooperációs kapcsolatok fejlesztését tartjukg mert .kapcsolédunk a nagy országos programokhoz. A ragasztott üveg^rár­tussal wog akarjuk oldani az Ikarusz üveg igényének kielégítését, ezzé] 8 milliárd dollár importot tudunk kiváltani* A Böeeker tűzhely olyan kooperáció, amelyhez a műszaki, technikai leírásokat, illetve tervszámc le a nyugati partner biztosítja, bizonyos alkatrészeit is, amelyet készen gyártva exportálunk* A szelekció kérdése felvetődik a mezőgazdaságban is. A terület két­harmada kedvezőtlen adottságú, az erózió különösen érinti a mezőgaz­daságot. A Pol# Biz.nak a kedvezőtlen adottságú tsz-ekrul hozott ha«* tározata alapján tevékenykedünk. A hatékonyság kérdését a racionális földlissznoeitással, a termelés bizonyos szakosításával és szerkezeti átszervezésével kívánjuk megoldani. A racionális földhasznosításnál elsősorban azokat a termákeket, amelyek hatékony termelése a megyéd ben xnm valósithaté meg megszüntetjük. A novénytermosztóDben a gabona termelés és a cukorrépa termelése kerüli a középpontba. Az állatte­nyésztésben a szarvasmarha és juh. A szövetkezetek egyesülése meg­szüntette a szétaprózottságot, nincsenek imgy szövetkeze tele most sem, messze az országos átlag alatt vagyunk. 39 szövetkezetünk és 2 állami gazdaságunk má^ egy olyan nagyságrendet képvisel, ahol a műszaki fejlesztés feltételeit lehet javítani* Géczi elvtárs utalt arra, hoQT szövetkezeteinket, gazdaságainkat sikerült egyensúlyba hozni, veszteségeink nincsenek* a hatékonyság van a középpontba. Szeretnék kiemelni néhány olyan kérdést, amelyekkel testületeink foglalkoztak és amelyek részben problematikusak és további előrehala* dásunk kulcskérdései is. ?gyik a municaerőgazdálkodás,Hógrád megyé­ben rés nem feszitett a helyzet, de itt is elfogyott a pótlólagos munkaerő. Ezt vállalataink nagyon nehezen értették meg ágazati szem­benállás is van. Nehéz az egyik ágazatot rábírni arra, hogy munka­erőt, vagy rossz hatékonysággal dolgozó telephelyet átadjon a másik­nak. Van ex*re jó példánk is, a Mezőgép több telepét átadtuk tanácsi vállalatoknak. Msik az oszköskihasználás. A helyzet jobb az orszá­gos átlagnál, a műszakszám 1,7$ 1,8 van ahol 1,9, azonban a helyzet összefügg a munkaerőgazdálkodással. Valójában akkor tudunk jobban előrelépni, ha nagyobb mobilitást tudnánk biztosítani a munkaerőnél*

Next

/
Thumbnails
Contents