MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1976

1976. február 24. • 520. őe. - Oldalszámok - 1976. 520. 28.

- 2 ­Ezek k'őzül kiemelhető: - a végbement rekonstrukciók, uj gyáregységek telepité­se és ezek hatására a város iparszerkezetének válto­zásai, - uj technológiák bevezetése, a gyártmányszerkezet kor­szertisitése, - a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását szolgáló lét­számcsoport ositás. 2./ A szakmai képzés,illetve továbbképzés .jelenlegi helyzete. a./ Szakképzettség és szakmai képzés alakulása. A munkások szakképzettségében kedvező folyamat van kiala­kulóban. - A munkások létszámán belül 35*7 %-ról 37*1 %-ra nőtt a szakmunkások, 41#7 %-ról 42.7 %-ra a betanitott munká­sok aránya.Gyorsabb a fejlődés üteme a nagyüzemekben. - A munkásnők képzettsége elsősorban a betanított munká­sok arányának 8.8 %-os változásával emelkedett. - A 30 éven aluliak szakképzettség szerinti összetétele az összes munkásokénál kedvezőbb. - Nőtt a két és többszakmával rendelkezők,valamint az é­rettségizett szakmunkások aránya. A munkások szakképzettségének fejlődésében jelentős sze­repe van a szakmai képzés feltételei javulásának, a szak­oktatás színvonala emelkedésének. - Ebben a folyamatban kiemelkedő jelentőségű a szakmunkás­képző intézet tevékenysége.Az uj szakmunkások döntő több­sége az iskolai oktatás keretein belül szerezte meg szak­képzettségét.Az iskolai oktatás szinvonalat emelte az ü­zemi tanműhelyek létesitése, javult az intézmény és az ü­zemek kapcsolata. - A szakmai képzettség fejlesztésében részt vállaltak az üzemek,vállalatok is a helyi és a szakmunkásképző inté­zetekkel közös szervezésű tanfolyamokkal.A tervidőszak során évente mintegy 160-180 fő vett részt a felnőtt szakmunkásképzésben. Az átlagosnál nagyobb gondot for­dítottak a szakmai képzésre az SKÜ-ben,az Öblösüveg­gyárban és az építőiparban.

Next

/
Thumbnails
Contents