MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1975

1975. január 14. • 492. őe. - Oldalszámok - 1975. 492. 41.

- 21 ­Az ipar területi elhelyezkedése javult* Dobban, egyenleteseb­ben igazodik a meglévő munkaerő-bázishoz. A hagyományos Ipa­ri centrumok mellett gyorsan nő Balassagyarmat, Nagybátony, Pásztó, Szócsóny, Rótság-Romhány, Mátranovák ipari Özeméinek szerepe. Fejlődésünket ma még, alapvetően a hagyományos üzemek határoz­zák meg. A rekonstrukciók és bővítések hatására /az SKO-ben, ZIM-ben, az üveggyárakban, a Romhányi Építési Kerámiagyárban, a nógrádkövesdi Kőbányában, stb./ a termelés itt növekedett a legjobban, nagy mértákben korszerűsödött a gyártmányszerkezet, csökkent a gazdaságtalan termékek termelésének aránya. Növeke­dett a vállalatok versenyképessége, javult piaci helyzetűk. A központi támogatás csökkenése és a beruházási költségek nö­vekedése miatt lassúbb ütemben valósultak meg, illetve elmarad­tak fejlesztések /Pl. a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Bányagópgyárnál, a tanácsi iparban,stb./ A megye történetének eddigi legnagyobb ipartelepítéseinek ered­ményei jelentkeztek az elmúlt években. Ezt jól segítette a köz­ponti szervek döntése alapján a megye részére biztosított 290 millió Ft-os iparfejlesztési alap felhasználása. A 13 jelentősebb uj üzem átadása, a foglalkoztatási gondok enyhítése mellett, se­gítette az ipar szerkezeti és területi átrendeződésót is. Uj, dinamikusan fejlődő gyáregységek épültek. /Pl. FÜTŐBER, BRG, Ká­belgyár, textilipari üzemek, stb./ Fejlődésükkel egyre nagyobb politikai, gazdasági hatást gyakorolnak a telepítési helyükre. Beruházási, fejlesztési terveink nem mindenütt realizálódtak. Nem került sor a megyében a 2 országosan kiemelt beruházás /Vasöntöde, ós a Burkolólapgyár/ megvalósítására. Az uj üzemek közül néhánynak még jelenleg sem tisztázott a helyzete* /Pl. a Vegyópszer salgótarjáni gyáregysége/ továbbfejlesztésük bi­zonytalan, profiljuk kialakulatlan, emiatt a szakmunkásképzés tervszerűtlen.

Next

/
Thumbnails
Contents