MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1975

1975. április 8. • 498. őe. - Oldalszámok - 1975. 498. 21.

:2/f - lo - A vállalati anyagi érdekeltségi rendszert, a vezetők premizálását az eddigieknél jobban kötötték a hatékony gazdálkodás követelményeihez, az "Intézkedési Tervek"-ben megfogalmazott feladatok végrehajtásához. Figyelmeztető, hogy; egyes területeken a hatékonyság növelésével elérhető és arra alapozott bérfejlesztés mellett továbbra is jelentősebb központi támogatás igénybevételével számolnak; 1975-ben a korábbi arányoktól eltérően nagyobb ütemben tervezik emelni a műszaki, adminisztratív dolgozók bérét; a különböző állománycsoportok között az egyenlő fejlesztés elvét alakították ki /pl. Síküveggyárban /; a normák, veszteségidők, teljesítmények és jövedelmek összhangjának megteremtését - a munkaerő hiányra való hivatkozással - nem egyértelműen kivánják megoldani; helyenként a tervezett bérfejlesztés tovább növelheti a korábbi évek feszültségeit / pl. NAÉV 2,2 % - ennek oka a vállalati gazdálkodásra vezethető vissza /. E tapasztalatok figyelembevételével fokozott figyelmet kell forditani egyrészt a középtávú kollektiv szerződések előkészítésére, reális megalapozására, másrészt az 1976 évi jövedelempolitikai oélok reális előkészítésére. Az I.n.év azt bizonyitja, hogy a gazdálkodással kapcsolatos fejlesztések hatásai jelentkeznek elsősorban az anyagellátásban, a fejlesztési eszközök szűkösségében, mégis a vállalatok időarányosan teljesitik terveiket, sőt az SEÜ, Szénbánya Vállalat, Romhányi Épitési Kerámiagyár, Textilipari Vállalat túlteljesítik. Ez reális alapot teremt az 1975 évi célkitűzések teljesítéséhez. 6./ Minőségileg és mennyiségileg nagy tartalékokat tár fel és hasznosit a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakasza. Üzemeink életében meghatározó jelentőségű hivatásával a gazdasági növekedés egyik fő forrásává vált. - A munkaverseny vállalások értéke a lo kiemelt nagyüzemben több mint 9o millió Et. - A tulteljesités lehetősége alapjában ott jött létre, ahol a jelentkező piaci igények is kielégítetlenek, pl. Szénbánya