MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1974

1974. július 2. • 477. őe. - Oldalszámok - 1974. 477. 6.

6 áttekinteni, hogyan alakult a vállalatoknál a belső mechanizmus helyzete. Kicsit túlságosan tételes felsorolás jellegűnek érzem az anyagot. Nem ártott volna azokat az eredményeket is csokorba kötni az anyagban a teljesség érdekében, amelyik jelzik, hogy mennyit léptünk előbbre. A téma kapcsán abból indulnék ki, hogy amikor 1968-ban a gazdaságirányítási rendszer reformja következett be a magyar népgazdaságban, akkor a vállalatoknak volt egy olyan magatartásuk, hogy sürgősen igazodni akartak a változott külső feltételekhez. A külső és belső körülmények pedig nem választhatók el egymástól, szorosan összefüggnek. A Központi Bizottság ezért felhivta a vállalatok figyelmét a belső körülményekre is. így született az üzem- és munkaszervezési, a beruházási politikára vonatkozó és több hasonló határozat. Mindegyiknek az volt a célja, hogy a vállalati figyelmet a hatékonyság javitására próbálják ráirányítani. Elhangzott, hogy a belső mechanizmus átfogó, komplex fogalom, amely magában foglalja a működés belső feltételeinek összességét. Igaza van Dianovszki elvtársnak, hogy a külső és belső feltételek nem választhatók el egymástól. Mi most a belső feltételekre gondolunk elsősorban. Igaz, vannak anyagellátási problémák. Ide tartozik a belső folyamatoknak az összhangja, a szervezettség, de maga a szervezet is. Ha megnézzük, hogy ebben a tekintetben mi történt, azt látjuk, hogy főleg a szervezet túlhangsúlyozása dominál. Az anyagból az tűnik ki nagyon markánsan, hogy mi van a hatáskörökkel. Pedig a belső mechanizmus nem csupán hatáskör kérdése. A belső mechanizmus nem merül ki abban, hogy decentralizáltuk-e a hatásköröket. A szervezet nem a cél, hanem csak az eszköz, hogy valamivel próbáljuk a munkát jobban végezni. Pl.: az