MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1973

1973. március 27. • 444. őe. - Oldalszámok - 1973. 444. 52.

2 helyezték, Nagy érdemeket szerzett az 1920-as nagy bányászsztrájk szervezésében. Ekkor került kapcsolatban Bódi Pál, Hrúz József és Hegedűs Lajos elvtársakkal, akik a bányánál mozgalmi vezetők voltak, jelenleg elismert munkásmozgalmisták, A csendőrök Bertók elvtársat gyakran zaklatták, munkahelyéről elbocsájtották. Az üldözések elől 1930-ban Belgiumba vándorolt, ahol 8 hónapot töltött. Hazatérése után "fekete listára" került, állandó munkát nem kapott, alkalmi munkából élt. Az állandó csendőri felügyelet ellenére is részt vett sztrájkok szervezésében, röplapok terjesztésében, különböző bérharcokban. Ebben az időben is tartotta a kapcsolatot Bódi és Hrúz elvtársakkal, 1940-ben több hónapra behívták katonának, szakszervezeti tagsága emiatt megszakadt. Katona ideje alatt több háborúellenes megmozdulást szervezett, katona társait a Szovjetunió iránti szinpatizánsságra biztatta. Ezekért 1944-ben hadbiróság elé állitották, ahonnan megszökött, A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott a kommunista párt helyi szervezésébe, majd megválasztották a pártalapszervezet titkárának, A földosztásban aktivan tevékenykedett, mint a földosztó bizottság elnöke. Később megálasztották a FÉKOSZ elnökének. 1948-49-ben részt vett a földműves, majd a termelőszövetkezet megszervezésében, amelynek elnöke volt, 1956-tól nyugdijas. Idős kora ellenére azonban még ma is - egészségi állapotához mérten - részt vesz a párt és a közéletben, A Kivételes Ellátások Bizottsága 1970-ben Bertók elvtárs 892,-Pt-os nyugdiját 1,200 Et-ra egészitette ki.