MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1973

1973. október 9. • 458. őe. - Oldalszámok - 1973. 458. 4.

- 4 ­tekezlet, ahol a járási szintű tájékoztatást megkapják. A csucsvezetőségek titkáraival külön is foglalkoznunk kellene az összetitkári, osszapparátusi értekezleten tul, A csucs­titkárok felkészítésével, folyamatos beiskolázásával olyan erő jelentkezik a járási vezetés számára, mely leveszi vál­láról a terhek nagy részét. Lipták Gyula elvtárs,, megyei rendőrfőkapitány; Az előterjesztés jó, reális, bátran felfedi a gondokat, prob­lémákat. Hiányossága, hogy az okokat nem eléggé és csak azo­kat taglalja, amelyek "lent" jelentkeznek. Ezeket jó lett volna jobban kihangsúlyozni az előterjesztésben, legalább ta­nácsadó jelleggel. Ha látják, hogy a formális elemet, a túl­terhelést mi okozza, a felsőbb szerveknek is segitséget adná­nak. Sokszor ugy kell belőlük kipréselni, hogy mi az oka a túl­terhelésnek, a formalitásnak. Őszintének kell lennünk egymás­sal. Az előterjesztés érzékelteti, hogy sok Írásos anyag ké­szül, s ezáltal kevés idő jut a tartalmi munkára. Tul vannak terhelve, egymásra hoznak határozatot a csucsvezetőségeken belül. Ezeken el kell gondolkodni. Felül kell vizsgálnia a vezetésnek, hogy a jelenlegi helyzetben melyik eleme érvénye­süljön: az értekezleti-e, vagy az irásos utasitások rendszere, vagy a helyszini munkálkodás. Az előterjesztés 2. pontja foglalkozik azzal, hogy tartalma­sabbá kell tenni az értekezleteket. Meg kell vizsgálni, hogy ennek jelenlegi mennyiségére szükség van-e? Felül kell vizs­gálni azt is, hogy a tartalomra, a kötött napirendek tartásá­ra mennyi idő jut. Azzal foglalkozzanak, amivel a legtöbb gond van. Vizsgálni kellene, hogy milyen arányban kerülnek kötött és választott napirendek a vezetőségek elé. Hoffer István elvtárs, a megyei tanács elnöke : Az előterjesztésből ismert, hogy a rétsági járás az első, ahol a csucsvezetőségek és a közös községi tanácsok működési területe megegyezik. Időrendi eltérések vannak, de ez a

Next

/
Thumbnails
Contents