MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1972

1972. november 8. • 433. őe. - Oldalszámok - 1972. 433. 25.

- 7 .amelyeknél az ár-bér arány 111. eltérő növekedési ütemük problémát jelent. Nem választják külön a munkáltatók felelősségét a jövedelmet befolyásoló egyéb tényezők szerepétől. Az átlagokkal a szélsőséges példákat állitják szembe. A belyzet reális megitéléséhez az átlagok mellett az egyes rétegek jövedelmi viszonyainak elemzése szükséges. A jövedelmek alakulását az eddigiekben átlagúkon vizsgáltuk. A jövedelmi viszonyok megítélésének azonban az is igen fontos tényezője, nogy a jövedelmek az egyes dolgozóknál és családoknál konkrétan milyen nagyságot érnek el. Pontos tebát a kereseti kategóriák, a családi jövedelmek, valamint a nyugdijasok jövedelmének elemzése. /Problémát jelent, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozó teljeskörü adatszolgáltatás nem áll rendelkezésre./ a./ Kereseti kategóriák. Az összes foglalkoztatottak mintegy 4 #-a keres looo Ft-tól, és kb 16 #-a 15oo Ft-tól kevesebbet. Az looo Ft alatti keresők aránya legmagasabb a kereskedelemben és a költségvetési szerveknél /8 #/, legalacsonyabb az iparban /2 %/ és az építőiparban /l #/• Ugyanilyen a sorrend az 15oo Ft alatti kategóriánál. A kereskedelemben és a költségvetésben dolgozók több mint 1/3-ának keresete marad 15oo Ft alatt. Arányuk az iparban 2o $-nál, az építőiparban lo #-nál alacsonyabb. A szocialista iparon belül legszámottevőbb az alsó kereseti kategóriák aránya a szövetkezeti szektorban, /looo Ft alatt keres a dolgozók lo #-a, 15oo Ft alatt 3o $-a/, és a könnyűiparban /a foglalkoztatottak 45 #-a keres 15oo Ft-tól kevesebbet/.