MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1971

1971. január 19. • 384. őe. - Oldalszámok - 1971. 384. 169.

- 14 ­járási székhelyközségek már 1971. évtől kezdődően önállóan ren­delkeznek. Az 1973 évtől kezdődően pedig mindazon községi tanács rendelkezik felujitási alappal, amelynél - az állóeszközök bruttó értéke alapján képzett - felujitási alap meghaladja az évi loo/m Ft-ot. Ennek megfelelően még a járási tanácsok tettek javaslatot - nagyközségek és járási székhelyközségek kivételével - az 1971-1972 évi felujitási feladatokra. Az állami hozzájárulás az alsó-felsőhatáros megállapitása/tény­leges realizálása az állami költségvetés mindenkori alakulásá­tól függ/ továbbá a szabályozás uj rendje számos ó a tanácso­kat terhelő - kockázati elemet tartalmaz. így a nem központi in­tézkedésen alapuló bevételi kiesést és többlet költséget; a ter­vezés bizonytalansági tényezőinek kockázatát minden tanácsnak magának kell viselni. Mindez szükségessé teszi, hogy megfele­lő tartalékok álljanak rendelkezésre, hogy az ilyen negatív je- , lenségek esetén is biztosítani tudjuk a tervezett feladatok vég­rehajtását. A középtávú javaslat 3,5 %-os tartalékot tartalmaz évenként eltérő mértékben, melyet a gazdálkodás biztonsága szempontjából kielégítőnek tartunk* A megyei végrehajtó bizottság által jóváhagyott felsőszintű terv ágazati arányaitól az alsóbb tanácsok tervjavaslatainak ágazati arányai kisebb eltérést mutatnak. A kulturális ágazat o,5 %-kal, a pénzügyi lebonyolítási ágazat részaránya pedig 1,6 %-kal magasabb a fokozottabb mértékű tartalékolás miatt, ugyanakkor a gazdasági ágazat és a szociális-egészségügyi ágazat részaránya alacsonyabb. A költségvetési tartalék vég­leges felhasználása - a bevételek realizálásától függően ~ természetesen az ágazati feladatok megválósitását fogja szol­gálni. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy az alsóbb szintű tanácsok tervjavaslata tükrözi a megyei ágazatpolitikai elképzeléseket.

Next

/
Thumbnails
Contents