MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1971

1971. november 9. • 406. őe. - Oldalszámok - 1971. 406. 6.

- 5 A kérdést vizsgálva megállapíthatom, hogy pozitív volt ez a munka* Másik elem: az árak jelentősen változtak, erre nem voltunk felkészülve. Ugyancsak most döbbentünk rá az alátervezés veszélyeire is. Ezek a tények jelen voltak régen is, de az uj körülmények között most másképpen jelentkeznek. Nincsenek anyagi források ezek leküzdésére. Ha régen nem hozta a tervét, akkor ki tudta segíteni a többi járást, várost, pl. Rétságot, Balassagyarmatot. Ezek a lehetőségek most már nincsenek meg. Minden tanácsnak saját magának kell gazdálkodnia, a salgótarjáni tanács esetében a salgótarjáninak, a balassagyarmati tanács esetében a balassagyarmatinak, s igy tovább. A városi PB. állásfoglalása szerint meg kell találni a megfelelő hangsúlyt, s az alapvető célokat vegyük figyelembe. Nagyobb teret adunk az OTP, a szövetkezeti, s a vállalati lakások építésének. Változatlanul gond, hogy az á emelkedést nem lehet kigazdálkodni. Ezt a tanácstól nem várhatjuk el, de világos, tiogy ezt nekik kell megoldani. /Ez is korábban a megyei tanács intézésében volt./ Ez feltételezi, hogy helyileg készítik elő a döntéseket. Ezért szükséges, hogy olyan kvalifikált kádereket tegyünk a tanácsok különböző posztjaira, mint amilyenek korábban a megyei tanácson működtek. Elmondhatom, hogy a városi tanács káderállománya az utóbbi időben sokat fejlődött. Mg 1968-ban a városi tanács apparátusában a főiskolai, egyetemi szinten a humán és a jogi végzettség volt a jellemző, jelenleg emellett 6 közgazdász, s 4 építészmérnök is dolgozik. A középiskolát végzettek aránya is növekedett, s a.8 általános iskolával rendelkezők száma lecsökkent nullára. Szólnék egy pár szót a tanácsülésekről. Korábban az jellemezte az üléseket, hogy közösen, összefogva "harcoltunk",