MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1971

1971. augusztus 17. • 400. őe. - Oldalszámok - 1971. 400. 69.

GQ _ 2 tárgyalták. Ugyanakkor az I. félév során jelentős politikai, tár— $

r sadalmi többletfeladatok jelentkeztek és részben változott a közgazdasági környezet. így pl. a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői, valamint dolgozói részére jelentős politikai, társadalmi feladatot jelentettek az országgyűlési képviselők és tanácstagok választása, a szakszervezeti választások. Ugyancsak a félév végéig kellett elkésziteni - szinte teljesen önállóan - a középtávú terveket és ugyanezen időszakban került sor a kollektiv szerződések megkötésére. Növelte a feladatot, hogy a kollektiv szerződésekben /és a középtávú tervekben is/ sok uj szabályozó elemet kellett figyelembevenni /ide sorolható pl. a törzsgárda szabályzat elkészitése/, másrészt önmagában az a tény, hogy középtávra kellett megkötni. A fejlesztési források bizonytalansága, rendezetlensége, a közgazdasági szabályozó rendszer egyes elemei módosításának bizonyos fokú késése egyrészt lassitotta a munkát, másrészt - elsősorban a középtávú tervezési tevékenységet - bizonytalanná is tette. Emellett a szabályozó rendszer módositása olyan vonatkozásban is befolyásolta a vállalatok tevékenységét, hogy értelmezésükhöz, az egyes elemek hatásának felméréséhez jelentős idő kellett. A megye szocialista iparának termelése az előző év azonos időszakához viszonyitva 3»5 %-kal növekedett. A szénbányászat nélküli termelésnövekedés 11,2 %, mégpedig ugy, hogy ezen belül a minisztériumi ipar 13#-» a tanácsi ipar 16.-, a szövetkezeti ipar közel 2o.- % növekedést ért el. Az ipari termelés növekedése összességében kissebb az országos átlagnál /lo5,6 %./ Ezt a megye sajátos helyzete, a szénbányászat tervszerű visszafejlesztése okozta. Csupán a szövetkezeti ipar növekedésének mértéke haladta meg az országos átlagot. A szén termelése elmaradt a tervezettől, annak ellenére, hogy szabadnap! tulmüszakokat is felhasználtak, és ez a tendencia július hónapban is tovább tart. A szocialista építőiparban mintegy 316 millió Ft építésszerelési munkát végeztek el, 18 millió Ft-tal többet, mint 197o. azonos időszakában. A két állami vállalat 19o millió Ft-os termelése 15 millió Ft-tal haladta meg a bázis időszak termelését.