MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1971

1971. július 6. • 397. őe. - Oldalszámok - 1971. 397. 4.

- 3 * 1. IRÁNYELVEK A PÁRTALAPSZBRVEZETEK VEZETŐSÉGÉNEK MUNKAMODSZB- . RÉKB, MUNKASTÍLUSÁRA: A JÁRÁSI, VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁGOK ALAPSZERVEZETEKET IRÁNYÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉHE. Előterjesztő: Kiss József elvtársi Hozzászólások: Géczi János elvtárs

, a megjei tanács elnöke: A 28. oldalon a 3. bekezdésben az állami, társadalmi és a, gazdasági élet területén dolgozó kommunistákról beszélünk* Meg kell gondolni, hogy itt ne szerepeltessükre a tanácsokban működő kommunista csoportok tevékenységét, A Szervezeti Szabályzat 33. pontja szól erről. Talán még itt különbséget kell tenni a tanácsok szervezetében, ahol testületeken keresztül érvényesül a döntés. Ebben lényeges különbséget látok. Egy-egy részfeladat megvalósításáról állandóan, rend- szeresen beszámol a taggyűlésnek a vezetőség. Bizonyos feladatok befejezése után nem lehetne-e visszavinni az egész problémakört a taggyűlés elé? A pártvezetőség döntései minden párttagra kötelezőek. Nem ez ellen tiltakozom. Nem kellene mégis különbséget tenni taggyűlés és a vezetőségi ülés között? Előfordulhat, hogy a vezetőségi ülés döntését nem ismeri meg minden párttagi

5 Nem érzem eléggé a különbséget. Megfogható differenciálást-, kellene tenni a taggyűlés és a vezetőségi ülés döntései között. Egy néhány kérdés, mint pl. a személyi kérdések, a hatásköri lista szerint is a taggyűléshez tartozik. Ebben az esetben nem a taggyűlésnek kellene-e ezt a jogositvány-j; adni? Pl: a tanácselnök személyét a taggyűlés hagyja jóvá. Ilyen különbségeket érdemes volna hangsúlyoznunk ebben az előterjesztésben. Fel kell hivni a figyelmet, hogy amikor több alapszervezet tartozik egy vállalathoz, ezeknek a munkatery elkészítésénél koordinatív feladatot kell teljesiteniök. Jól bevált az a módszer, hogy munkatervünk összeállítása-