MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. január 6. • 358. őe. - Oldalszámok - 1970. 358. 71.

Az ifjúságot ösztönözni kell, hogy szabad idejük egy részét használják fél művészi élményszerzésre, öntevékeny művészeti tevékenységre. Az öntevékeny művészeti csoportok meglévő bázisait - áganként három-négy olyan kiemelkedő, megyénk hagyományait őrző együttest, mint a salgótarjáni munkás zenekarok, énekkarok- színjátszók, a balassagyarmati irodalmi szinpad és énekkar, a kazári tánccsoport, stb

a - meg kell ^rősiteni. Megkülönböztetett figyelmet kell.forditani a gyermekek és a diákifjuság öntevékeny művészeti tevékenységére*. A népművelést végző szervek munkálkodjanak a környezet esztétikussá tételén. Szorgalmazzák,- hogy a közterekre életünk gazdagságát és szépségét kifejező, magas müvássi értékű s.zobrokat helyezzenek el. Kezdeményezzék., hogy az újonnan épülő intézményeket, szórakozó helyeket a rendeltetéshez illő ós méltó képzőművészeti alkotások díszítsék. Adjanak segitséget a lakások kulturált é? Ízléses berendezéséhez. Az izlés fejlesztésének, a művészeti nevelés javításának fontos feltétele, az alkotóművészek, művészeti stúdiók, a művészet pedagógusok tevékenysége. Ezért a lehetőségen belül törekedni kell számuk növelésére, élet- és munkafeltételeik javítására, A tanácsok, szakszervezetek, termelő üzemek szocialista eszmeisógü müvek, alkotások létrehozására ösztöndijakkal, pályadijakkal, anyagi és erkölcsi elismeréssel is ösztönözzék az alkotóművészeket. Az irodalmi és művészeti élet fellendítése érdekében a ;,

Palócföld"-et évenként ötször, majd hatszor megjelenő folyóirattá kell fejleszteni. Az irodalmi érdeklődés, izlés fejlesztése, az irodalmi ismeretek gyarapítása szükségessé teszi az irodalmi ismeretterjesztés hatékonyabbá, az irodalmi viták gyakoribbá tételét, A zenei élet további fellendítése szükségessé teszi a zenei oktatás hálózatának bővítését, a gyermek- és ifjúsági kórusok, zenekarok számának gyrapitácát, a zenei ismeretterjesztés javítását, A művészek és a közönség agymásra találása, kölcsönös megismerése és megértése szempontjából nagy szerepe van az alkotóművészek és a közönség - mindenekelőtt a munkások - gyakori, személyes találkozásának, művészeti, esztétikai vitáinak.