MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. április 14. • 365. őe. - Oldalszámok - 1970. 365. 3.

3 - 2 A jelentés 3, 4. és 8. oldalán a tagépitéssel kapcsolatban azért van látszólag ellentmondás, mert e téren fejlődés kétségtelenül tapasztalható, azonban ez korántsem kiellgitŐ a tömegszervezetek segitése vonatkozásában - a KISz kivételével, A gazdasági vezetők megközelítSénsem foglalkoznak ugy a tagépitéssel, mint ahogy ezt a Szervezeti Szabályzat eloirja, A 17.311 fos létszámban a tagjelöltek is benne vannak. 197o. január és februárjában 115 volt az újonnan felvett párttagok száma. Három év alatt az alapszervezetek. 37 százalékában nem volt tagfelvétel. Ezek: Kishartyán, Sóshartyán, Vizslás, Karancslapujtő, Karancsberény, Tar, Erdőkürt és még sok más község. Az 1957-es taglétszám maradt a kis településeken, köztük Kisecset, Szenté, stb. községekben. Egyrészt gyenge az alapszervezetek tevékenysége, másrészt befelé fordulás tapasztalható. Tömegek jelentkezés nem volt a pártba történő belépésre. A belépők főleg a szocialista brigádok tagjaiból kerülnek ki. A Munkásőrség tagépitő tevékenységére számitani lehet. A felvételre kerülők 13 százaléka pártonkívüli, leszereléskor viszont már minden munkásőr párttag. Bázisnak tekinthető a Munkásőrség. Probléma van a pártból való kimaradással, különösen a bányászoknál és néhány, volt vezető állású nyugdijasnál /Mátranovákon pl. Molnár Gyula/. Démonralizálják a helyei alapszervezetet. Többségük 1945-1947-es párttag és idősebb fizikai dolgozó. Megitélésem szerint a végleges statisztika elkészülte után visszahozhatjuk az anyagot a VB elé. Hozzászólások: Devcsics Miklós elvtárs: A pértépitős munka a párt belső életének legfontosabb kérdése. Erre a tevékenységre is hatott az a sokrétű alapvető változás, amely az ipar szerkezetében, a kulturális körülményekben városon és falun egyaránt, valamint a tsz-ekben végbement. Változik a mérce, nem lehet olyan, mint 1945-ben volt. Azt hiszem, a párttagság számának mennyiségi növekedésével nem lehetünk elégedetlenek, bár az ütem alacsonyabb az országos átlagnál. Felveti az anyag a fizikai dolgozók arányát és az átrétegződés kérdését.. A dolgozó fejlődik, iskolát végez, kilép a fizikai munkából. Ez jó, ezt akarjuk. Pozitiv a műszakiak arányának alakulása, akik közvetlenül részt vesznek a