MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970
1970. március 31. • 364. őe. - Oldalszámok - 1970. 364. 30.
30 - 3 szövetkezeti brigádok kétharmada nő. A szakszervezeti bizottságok tagjainak 5o, a Hazafias Népfrontbizottságok tagjainak 22,o, a megyei tanácstagoknak 24,3, a járási, városi tanácstagoknak 13-33> a községi tanácstagoknak 2o százaléka nő 6 A párttagságban 22,5 százalékot képviselnek, ahol számuk 1958-hoz viszonyitva 19 százalékkal emelkedett* Jelenleg az uj felvételesek közötti arányuk 29 százalék, et A társadalmi munkában való részvételük több esetben családi körülményeik is nehezítik. A különféle politikai oktatásban való részvételük emelkedő tendenciát mutat« Arányuk az alacsonyabb fokokban magasabb. A szakositott tanfolyamokon 13,5 százalék. Az esti egyetemen 19,4- százalék, az M-L középfokú iskolán 22 f 5 százalék, a fnlusi téli tanfolyamokon 5o százalék, az előadássorozatokon 8o százalék. Bár egyenjogúságuk elismerése majdnem teljes, i!e vezető funkcióba történő beállításuk sok előítélettel találkozik, A velük szemben támasztott, rzonosnak feltüntetett követelmények feladataikból és adottságaikból következően hátrányosak. Esetenként a nőknél is találhatók konzervatív vonások, nem veszik szivesen a női vezetőt* Különösen falun erős még az a szemlélet, hogy a nő ne politizáljon, hanem törődjön a családjával, .<•. A nők oktatása, továbbképzése nem tervszerű, bár iskolai végzettségük az utóbbi években növekszik. Falun a termelőszövetkezetok,nő tagjai 62 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége, kb, 2o százaléka rendelkezik szakképzettséggel, vagy szaktanfolyammal, de eiíek egyharmada nem a szakmájának megfelelő munkakörben dolgozik; Egyes tsz-ek helyes kezdeményezésére inditanak szakmásitó tanfolyamokat, tananyaggal is ellátják a hall-, gatókat és az iskolában eltöltött órákat beszámítják a kötelező munkaidőbe. Többségük a tagság továbbképzésére még kevés gondot fordit. Az ipari üzemekben a helyzet jobb, de nem kielégitő. Foglalkoztatottságukban eddig a megye nehézipari jellege volt a domináló, ami meghatározta a nők munkába állításának lehetőségeit. Az utóbbi években ez a helyzet már változott, mert a megye iparának fejlesztése, az energiahordozók felhasználásában beállott változás, a bányászcsaládok keresetcsökkenése e problémára terelte.a figyelmet. Több intézkedés történt a nők foglalkoztatásának megoldására.