MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. március 17. • 363. őe. - Oldalszámok - 1970. 363. 38.

» 11 » tésre, bútorokra ós ruházkodásra költi - részben saját, részben gyermekei részére

c

. /A megkérdezettek 41

6

8 százaléka jövedelmét tartós fogyasztási cikkekre, 28,6 százaléka ruházkodásra, 25

t

3 százaléka házépitésre, 1,9 százaléka bútorvásárlásra költi általában, A megkérdezettek 2,4 százalékánál a jöver delemből csak éleiemr3

r

es a 'ie%^

r

zukségesebb munkaeszközök pótlására üc\>..'.;.. Megjegyzendő, hogy a tudati fejlődés

s a szocialista eszmék térhóditása korántsem azonos méretű és mélységű parasztságunk között, a nagyüzemi munkások lakta területér ez egyértelműbb. Ez kifejezésre jut a politikai állásfoglalásban

? de na egész életfelfogásban is, A jelentős fejlődés ellenőre a tudati átalakulás ellentmondásos. Szocialista céljaink elfogadását, támogatását ugyanis nem követi ma még az e célokkal, való ideológiai

f világnézeti azonosulás parasztságunk jelentős részénél. Főként volt kozópparasztok és idősebbek - a párt politikáját passzívan támogatja csupán. A szemléletben még megtalálható a kispolgári mentalitás számos vonása. Megtalálható - főként idősebbek között - a.nacionalizmus is, a más nemzetek iránti bizalmatlanság, a nemzeti előitélet. Parasztságunk csak fokozatosan és ellentmondásosan érzékeli az uj viszonyokag, fejlődik osztálytudata. Megítélésünk szerint a jelentős fejlődés ellenére az idős parasztemberek egy része aligha fog eljutni a szocializmus tudatos vállal" sáig, a marxista világnézet elfogadásáig, Egyrészt a fentiek, másrészt a gyenge pártépitő tevékenység következtében a tsz pártszervezetek szervezeti gyarapodása lassú, vontatott. Nőtt az olvasók száma, de parasztságunk még ma is j/óval kevesebbet olv^s, mint más népességcsoportok. Kezdetleges a politikai irodalom utáni érdeklődés. Megyénk tsz pártszervezetei a tsz tagok között évenként mintegy 35-4o ezer forint értékű politikai irodalmat terjesztenek. Ez a terja-*-; politikai irodalom volumenének 5 százaléka. Helyenként igénytelenség és érdektelenség is tapasztalható a népmüvelés nyújtotta lehetőségek iránt, Ez részben,maradi szemléletből és a helyi népművelői tevékenység színvonalából fakad. Nincs kellő és sokoldalú törek"'"