MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1970

1970. február 3. • 360. őe. - Oldalszámok - 1970. 360. 61.

mezőgazdasági főfoglalkozású keresők és az általuk eltartott családtagok, akik a, teruielőszövetkezettel tagsági vagy állandó alkalmazotti viszonyban állnake A korábbi rétegződést oly mértékben söpörte el a szocialista átalakulás, hogy annak nyomai is alig felismerhetők. A becsületes munka, a szakmai karrier adja a rangot, A korábbi rétegződés tudatbeli maradványai ma már főként személyi torzsalkodások esetén, az idős generációnál észlelhető. Az uj viszonyok talaján bizonyos átrétegződés alakult ki parasztságunk között. Az átszervezés óta egy átmeneti réteg is képződött - az alkalmazotti réteg. Képződésük a termelőszövetkezetekben több egyidőben ható objektív tényező következménye. Itt megjegyzendő, hogy az alkalmazottak túlnyomó többsége szakképzett munkaerő az irányításban, az adminisztrációban, többségük pedig közvetlen a termelésben dolgozik., A tagság és az alkalmazottak közötti feszültségek, súrlódások; a tsz-ek gazdasági megerősödésével alapvetően mérséklődtek s ma az esetek többségében nem számottevőek, A megkérdezettek között elenyésző azok száma, akik jelenleg tagsági viszonyban dolgoznak és alkalmazotti viszonyban szeretnének dolgozni. Az alkalmazottak aránya az iparvidéken a legmagasabb. Számarányuk további lényeges növekedése általában nem várható, sőt a csökkenés tendenciája bontakozik ki. Az utóbbi két évben a tsz-be lépettek egy része az alkalmazottakból adódik. A munkamegosztásból eredően világosan érzékelhető átrétegződés alakult és alakul ki. Itt szerintünk megkülönböztethető n magasabban kvalifikált szakemberek csoportja, akik a termelés irányításában vesznek részt, A korszerű termelés szükségszerűen létrehoz egy stabil szakmunkás gárdát. E vonatkozásban hozzájuk sorolhatjuk még a középkádereket is„ Mig a harmadik csoportba tartozik, a szakképzetlen munkaerő, E rétegek között koránt sincs oly ellentmondás, feszültség, mint a birtokviszonyok alapján történő rétegeződésnél. De világosan lemérhető e három réteg között az életszínvonalbeli, műveltségbeli, tudatbeli szintkülönbség. Ugyancsak rétegződik parasztságunk aszerint is., hogy a mezőgazdaságban végzett munka fő- vagy kiegészitő jövedelmi forrást jelent-e a családban.