MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969

1969. június 10. • 344. őe. - Oldalszámok - 1969. 344. 29.

- 8 államrendszerünk eddigi fejlődése erősiti a biztonságérzetet, cselekvő aktivitást szabadit fel. Vitát képezett több helyen a demokratikus centralizmus kérdése. A hallgatók többsége ezt helyesen értelmezte, de előfordult, hogy egyesek az államhatalom erejét, szilárdságát féltik a szocialista demokratizmus további kibontakozásától. Többen a demokráciát abszolút módon értelmezik és igy merül fel, hogy "vagy centralizmus, vagy demokrácia." Az uj választási rendszer kialakitását állomrendszerünk fejlődésében igen fontosnak tartják, de itt is lehetett végletekkel találkozni. Volt aki a többpártrendszer lehetőségét, "indokoltságát" feszegette "a társadalmi fejlődés ellenőrzése és a hatalommal való visszaélés megakadályozása céljából," Voltak akik a többjelöltes rendszerben valami uj kortesrendszer előfutárát látták - s annak ellene vannak. Több helyen felvetődött, hogy egyes képviselők és tanácstr.gok beszámolói saolonosak, formálisak, s hogy c választások időszakában sok igéret hc.ngzlk el, melyek az idő múlásával feledésbe merülnek. Nagy jelentőséget tulajdonitanak annak a törekvésnek, hogy a bizottságokban folyó viták helyett az Országgyűlés plénuma legyen a vitafórum. Többen erélyesebb intézkedéseket sürgettek a protekció, a korrupció, a megvesztegetések ellen. Abból a tényből, hogy több ilyen esetről a sajtó is tudósit, azt a következtetést vonják le, hogy "ezek száma nem hogy csökkenne, hanem inkább emelkedik. A törvény szigorát ezekben az esetekben gyengének, elégtelennek tartják. Sokan szóvá tették, hogy az ilyen cselekményekért a büntetőjogi felelősségre vonás kevésbé visszatartó. Helyenként felmerül, hogy igazságtalan megkülönböztetés tapasztalható e téren. /"Lent drákói szigor, font liberalizmus." Élénk vitákat eredményezett az üzemi demokrácin.cimü téma feldolgozása is. Lényege, szerepe tisztázódott a foglalkozásokon. Voltak megjegyzések, melyek szerint "egyes gazdasági vezetők szemléletében az üzemi demokrácia kizárólag a termelési feladatokra való mozgósitás eszfcöze." A dolgozók egyre világosabban látják, hogy a reform a nagyobb önállóság még inkább növeli a lehetőségeket s megköveteli a kollektiva bölcsességét. Többen szóvá tették, hogy a konkrét ügyekbe való beleszólás magasabb képzettséget feltételez. Az is előfordul /főként tsz-ekben/, hogy a véleményeket,