MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969

1969. május 27. • 343. őe. - Oldalszámok - 1969. 343. 7.

- 6 - A lo« oldal utolsó bekezdésében szerepel, hogy csökkent a közfunkciók rangja. Nem lehet ezt igy megfogalmazni. Ilyet a párt-, a tanácsi-, a szakszervezeti- ós KISz választások alkalmával nem tapasztaltunk. - A személyzeti osztályok és az apparátusok helyzetét a 14. oldalon jól értékeli az anyag, ezt a 15. oldal 2. pontjában viszont agyoncsapja. - A 16, oldalon javasoljuk a VB-nek konkrétan megfogalmazni, hogy kinek a figyelmét akarják felhivni. - A 17. oldalon a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatban azt kell kimondani, hogy a pártszervezetek hatáskörébe azok tartoznak, amelyeknél hozzájárulásukat kell adni, a minisztériumok, vagy felsőbb szervek kijelölésével ne vitatkozzanak. A káderalosztálynak az a véleménye, hogy az anyag sokféle, rendkivül szines kérdéseket vet fel. Rendkívül sok gondot és problémát tárgyal, s rendkívül őszintén vetik fel az elvtársak a kérdéseket. Azonban az a kérdés, hogy az általánosítások helytállóak-e, azok mellett amilyen értékelés volt korábban a megye helyzetéről. Skoda Ferenc elvtársi Javasolom, hogy a KISz feladataival, helyével és szerepével az egész kádermunkában külön pontként foglalkozzon az anyag. Szükségünk van a kádermunka megjavításában a párt segitségére, mind az oktatás, továbbképzés, mind az előléptetések területén. Az ifjúsági vezetők elhelyezésénél vannak gondjaink, akik hosszabb időn át tevékenykedtek az ifjúsági szervezetekben. Géczi János elvtárs; A tanács testületei a Politikai Bizottság határozata és az lool-es kormányhatározat után rendszeresen tárgyalnak a tanács káderhelyzetével összefüggő kérdéseket. A testület mellett a közvetlen vezetői munkában is megfelelő helyet kap a káder- és személyzeti munka. Elnöki utasítást adtunk ki, amely félreérthetetlen követelményeket támaszt a határozat végrehajtásában a személyzeti munka megjavitása érdekében. Természetesen találkozunk tanácsi területen is hibákkal a kédermunkában. Ezek okainak egy része korábbi helyzetünkből adódott. A politikai iskolázottságot is feltétlenül történelmileg kell nézni, mert igen jelentős eredményt értünk el a nagy lemaradáshoz viszonyitva. Tovább kell emelni a szakmai képzettséget is. Sajnos még igen sok községi és járási vezetőnek VIII. általános iskolai végzettsége sincs, vagy csak az van. Felsőfokú iskolát 1966-ban 55 százalék végezte el, ez 1968-ra 33 százalékkal növekedett, de igy is 7 százalékkal az országos átlag