MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969

1969. február 20. • 336. őe. - Oldalszámok - 1969. 336. 7.

• 6 értékelni az igazán alacsony keresetű, sokgyermekes munkáscsaládok helyzetét, de módja lesz arra is, hogy behajtsa a magasabb előtörlesztési összegeket. Módjában lesz tehát felfelé és lefelé nivellálni, a fizetőképes kereslet és a társadalmi kötelezettség alapján alulról-felülről behatárolva. Ez a KB anyaggal nem ellentétes. Feltétlenül helyesnek tartom az egységes szervezet létrehozását, mert sajnos jelenleg ki vannak szolgáltatva az építtetők a különböző szervek labdajátékának. Ez a szervezet építhetne kívánság szerint lakásokat orvosi rendelővel, vagy műteremmel azok számára, akiknek van pénzük és ezt igényiifci Dr, Szlttner András elvtárs: Véleményem szerint egészséges lakásépítési tevékenység szétforgácsoltán nem lehetséges, ezt tehát kooperálni kell, mely elsősorban hatósági feladat* Legalább ilyen, vagy talán még nagyobb jelentőségű a gazdasági eszközök koncentrálása. Ma az OTP, a tanács, a vállalatok más-más lehetőségekkel rendelkeznek. Az OTP igyekszik csak a nettó lakásköltséget alapul véve megépíteni azt a lakásmennyiséget, amelyet értékesíteni tud. Nem veszS figyelembe a járulékos- és mellékberuházási problémákat. A tanács kénytelen megalkudni például azzal, hogy az OTP csak négyszintes lakásokat épit 17o ezer forintért, ugyanakkor a járulékos költség szinte meghaladja az épített lakások összértékét, József telepen például nem éri el a lakások összértéke a járulékos beruházások összértékét. Ma már a vállalatok is igyekeznek dolgozóikat minél kisebb beruházással lakáshoz juttatni. Feltétlenül koncentrálni kell az épitési lehetőségeket, mert különben a részérdekek mellett háttérbe szorul például a városközpont építése. A KB irányelv ugy fogalmaz, hogy az épitési hozzájárulás mértékének alapja a lakás költségének megfelelő hányada. Ez megfontolandó, mert előfordulhat, hogy a lakás használati értéke nem egyezik meg az épitési ráfordítással. Például többletalapozási költség szükséges, vagy a 18. emeleten laké nem annyira értékeli lakását, mint az első emeleten laké. Azt tartanám helyesnek, ha az épitési hozzájárulás alapja a lakás haszna lati értéke lenne, vagy országos, vagy területi átlagköltségek alapján megállapítva. Indokolt lenne a lakbérek vonatkozásában is differenciálni, mert nem egyenlő értékű egy községi, egy városi vagy egy fővárosi lakás.