MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1969

1969. szeptember 2. • 350. őe. - Oldalszámok - 1969. 350. 17.

- 16 11,oldal: Intézkedési tervet kell kidolgozni. Az, hogy a pártértekezlet beszámolóját,minden párttag kapja meg, túlzott adminisztrációt jelentene. Az én sem javaslom, hogy az alapszervezeti vezetősége^ 4 éveidként válasszák, ez hosszú idő és nagy a fluktuáció is, Pevcsics Miklós elvtárs: * 6,oldal b/pont: Felvetődik a kérdés, hogy mi történik egy alapszervezetben, ha nem egyértelműen, fogadják el a határozatot, még ha kisebbség is van, Yéleményem-szerint ez a pont helyes, de nem értek egyet Kiss elvtárssal, hogy sajá.t alapszervéhez fellebbezzen, mert hiszen ott szavazták le. Ez formális dolog lenné. Tan olyan jelentősége is, hogy az. egységnek ezt a formalitását közelítsék meg, mert a kisebbség fenntartja a maga álláspontját, vagy passziv marad, c/ponthoz: Mi legyen azokkal a pártbizottsági tagokicai, akik nem küldöttek? Azt kell tisztázni, hogy ki választható, A kongresszussal kapcsolatban: a járási pártbizottság ugy hozza a határozatát, hogy a megye még nem hozott, a megye ugy hozza, hogy a kongresszus még nem hozott határozatot, Felvetődött, hogy a 2, pártértekezleten mit mondjunk, A kongresszus egész döntéseit, egész lényegét lehetne megismertetni a 2. pártértekezleten. Ez a centralizmus oldaláról is jó leirae, Tehát a kongresszus után legyen még egy pártértekezlet, és ez hozza meg a határozatot, 8,oldal c/pont: Munkabizottságokkal kapcsolatban meggondolandó, ,hogy a kongresszus zárt ülést is tartson érdemi vitákkal, Ez nagyobb lehetőséget ad, hogy a belső vitatott problémákat jobban meg lehet tárgyalni. Hogyan képzelik el, hogy a megyei pártértekezleten lehetőséget kell adni minden küldöttnek a hozzászólásra? Ez további vitát képez, hogy miként lehetné megoldani, . Következő probléma a jelölő bizottságokkal kapcsolatos. Ha demokratikus oldalról nézzük, hogy a jelölő bizottságokat