MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. április 19. • 313. őe. - Oldalszámok - 1968. 313. 14.

- 5 Ezzel egyidejűleg tovább csökkent a sertéstenyésztósi- ás hizlalási kedv, s$t egyes tsz-eknél a baromfiállomány is felszámolásra került. Az utóbbi években a termelőszövetkezeti gazdálkodásban végbement fejlődés maga után vonta a tevékenységi kör bővülését is. Ma már idejét multa az a régi felfogás, amely túlságosan leszűkített© a mezőgazdasági üzemek működési területét : a tsz-ek csupán szántó-vető, kertészkedő és állattenyésztő üzemek, s az előállitott termékek feldolgozásával,értékesítésével , különféle szolgáltatásokkal már nem foglalkozhatnak • Csak helyeselhetjük, hogy a tsz-ek a jövőben - állami mono pólcikkek kivételével - minden olyan mezőgazdasági termék feldolgozásával foglalkozhatnak, amellyel adottságaikat kedvezően kihasználják, amelyre belföldi vagy export-igények kielé gitése céljából szükség van. Különösen a gyümölcsök és zöldségfélék esetében indokolt,hogy az üzen maga válogassa, csomagolja vagy részben feldolgozza és értékesítse.is az osztályozott, félkész vagy készregyár tott termékeit. Ezáltal is enyhül a foglalkoztatottság gondja, növekszik a jövedelem, a helyi adottság jobban ki van használva. A témakörön belül koll emlitést tenni az olyan üzemágakról , melyek valójában nem mezőgazdasági jellegűek, de logikusnak, látszik, hogy mezőgazdasági üzemok is foglalkozzanak velük • Például :fafeldolgozás, építőanyag- és építőipari tevékeny ség, fuvarozás, stb. Vannak, akik az ilyen tevékenységet ellenzik a tsz kezelésében. Tény viszont, hogy a megyében ré gébben is voltak, és ma is vannak és még a jövőben is lesznek községek, amelyek csak a mezőgazdasági termelésből nem tudnak megélni, mert az adottságok kedvozőtlenok, Ezekben a tsz-ek ben nemcsak megengedhető, hanem szükséges, hogy a mezőgazda sági termelés mellett más, nem tipikusan/mezőgazdasági nel léküzemági tevékenységet is folytassanak.