MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1968

1968. április 19. • 313. őe. - Oldalszámok - 1968. 313. 3.

- 2 - Az alkalmazottak és a szövetkezeti tagok jövedelme közötti aránytalanság 196?-ben fokozódott. A megoldás módja, ha azonos munkáért azonos bért fizetünk. - A IX. kongresszus nyomán hozott összes intézkedések pozitiv és negatív hatását a Tsz Szövetségek feldolgozták. A számitások azt mutatják, hogy megyénkben a hozott intézkedések a tsz-ek többségére negatív hatással voltak, ezért az elkövetkezendő időszakban a gyenge tsz-ek száma emelkedhet. Hozzászólások; Andó Gyula elvtárs: Az anyag elég jól értékeli az agrárpolitikai intézkedések hatását a megye szövetkezeti mozgalmára és igyekszik irányt adni a tennivalókat illetően. Jó alap a PB anyag elkészítéséhez. Az anyag egységesebb értelmezése érdekében az alábbiakat tartom szükségesnek: - A IX. kongresszus agrárpolitikai intézkedések tudatosítása, a vezetés felkészítése terén milyen feladatok vannak, milyenek a szubjektív feltételek. - Helyes lenne kiemelni a pénzügyi oldalt /hitelpolitika, beruházási rendszer, alapok képzése/. - A bevezetőben szóvá kell tenni, hogy a tsz-ek nem tervkötelezettek, de tervezésre kötelezettek. - A második oldal harmadik bekezdés "sajnos" jelzőjét törölni kell, hiszen megyénkben a primőr áru termesztése nem gazdaságos. - Tovább lehet magyarázni, hogy az állattenyésztésnél a fejlődés a szarvasmarha állománynál biztositható. A sertéstenyésztési problémát komplettebben kell elemezni. - Tapasztalatunk, hogy a mellék- és segédüzemekben a tsz tagságnak mindössze lo %-a dolgozik, tehát ezek nem a tsz foglalkoztatási gondját oldják meg, hanem a falun levő szabad munkaerőt vonják be a termelésbe. - A 8. oldalon a tsz törvénnyel és földjogi törvénnyel kapcsolatos részt pontosítani kell és fontossági sorrendet kell tartani. - Az árszínvonal és az fjnálló v

á llalatszerü gazdálkodás hatásáról többet kell beszélni. - Ne fogalmazzuk bonyolultan, hogy mit értünk gyenge tsz fogalma alatt, hanem szabjuk me£ a minimális határt és egyértelmű sorolást adjunk. - A személyes jövedelmekre vonatkozó részt másként kell fogalmazni, pontosítsuk, mert így gyakorlatilag mindkét mutató azonos fogalmat takar. - A szerkezet változással kapcsolatos részt másként kell fogalmazni. Nálunk nem jellemző a szerkezet konzerválása, sőt nagyon is rugalmas. - A 21. oldalon ne ugy fogalmazzunk, hogy jövedelem-elosztás belső feszültsége. Többről van itt szó, mint belső feszültségről.