MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1966
1966. január 14. • 251. őe. - Oldalszámok - 1966. 251. 9.
3 *~ d «> \> % / Másik irányzat, miszerint a kódex Tzabály.^lt nem helyezheti a vállalat a város átépítése fontosságaik cs egyéb berubázáfujV -ürgősségének érdekei fölé. Ez a helyzet nagymértékben befolyásolta a különböző tárgyalásokon kialakult vitákat a beruházási irodával kialakuld helyzetet, noha a beruházási'iroda több esetben íi is használta kedvezőbb pozícióját a vállalattal szénben-, A lemaradás egyik okaként kell megemlíteni, hogy erre az időre esett a vezető műszaki garnitúra, az építésvezetői munkakörök erős fiatalítása is„ Egy sor objektív helyzet mellett a műszaki dolgozók egy részének kényelmessége, óvatossága a nagyobb felelősséggel járó föladatoktól; az 1965. évi gyenge prémium kilátások jelentősen kihatottak a munka menetére„ A fegyelmi jogkört az igazgató' korábban megosztotta,, sőt az építésvezetőket is fegyelmi jogkörrel bizta meg,, Jellemző azonban, hogy műszaki beosztású dolgozók csak egy néhány esetben lettek felelősségre vonva, ettől maga a főmérnök is húzódott. Igaz, hogy a fele•lősségrevonás felvetésé vagy alkalmazása a vállalattól'való kilépést', vagy an. nak kilátásba helyezését, eredményezte, látva azt, hogy a tervező' iroda a beru;•.házási iroda részükre kényelmesebb munkakört biztosit bármikor, A műszaki mulasztást év közben többször felvetettük; néhány biráló megjegyzés a Főigazgatóság részéről is elhangzott, de nem nevezhető egy elvárható segítségnek sem az, amit őzen a téren a Főigazgatóság tett. Rontotta a műszakiak -hangulatát a beruházási, irodával törtónt ás más tárgyalásokon,.valamint egyéb plénumokon elhangzott biráló ós más megjegyzések is- ezek a kivitelezéstől való eltávolodás irányában hatnak, Sok esetben és jogosan felvetődik a munkahelyi szervezetlenség", a munkahelyeken a munkásokkal való nemtörődömség„' amely rendszerint a keresetek alakulásában csapódik le, A lemaradásban nem kis köze van •ennek. Sajnos a túlzott dekoncentráltság végett 72 fő művezetőt •h 5 fő bujtatott ánlegert kénytelen a vállalat alkal:iazni 0 Ezek egy része nyugdíj előtt áll, másik része fiatal ós képességeiknél fogva sem nem egyszer felelőtlenség, emberietlen bozzállás miatt nem képesek a feladatok megfelelő elvégzésére. Nem tudják megkövetelni a fegyelmet, hivatkoznak többször a szigorú bérgazdálkodásra, nem.egyszer elhangzik,, hogy nem mernek több fegyelmezetlen munkássá?, szemben fellépni, mert te t le r^es seggel fenyegetik őket-.,..M' : az építésvezetők sem mernek fellépni bátran a művezetők felé; eléggé kialakult a bratyí szellemi '.'.'.•«.' •• ílera sikerült megállítani'a nagyfokú munkás £ 'lv'!.;i.uációi,. li hónap, alatt 925 fő lépett be, 938 lépett ki. Ez éves szinten eléri a korábbi évek. átlagát, A ván- dorlással kapcsolatban igen sok hanyag és felelőtlen dolgozó került a vállalathoz, ennek mintegy 4o %-át a cigányok teszik ki„ Ezen a téren, bár agitációban sem tettünk meg mindent t 'azonban legfőbb probléma tőlük függő vagy független keresetek' alakulásánál van. 1965-ben sokat ártott az .a beállitás e hogy io5-%~on felüli teljesítést a vállalatnál nem fizetnek kii Fennáll az épitő vállalatok között a munkaerőért folytatott Versengés. A. vállalat részéről sokmindent megtettünk, - étkezés javítása, szociális normák fokozottabb biztosítása'; napi -heti szállítások'alkalmazása -'azonban ezen a téren'alapvető változást nem tudtunk elérni. Az építőiparra vonatkozó uj bérpótlékok bevezetése reméljük segít a helyzeten. Tr - • ». . Pártbizottságunk az év elején intézkedési tervet készített, melyben ráirányította a gazdasági vezetés párt- és tömegszervezetek tevékenységét az. 1964-, decemberi r KB határozatból adódó feladatokra^ A politikai tevékenységet azonban nagymértékben befolyásolta a vállalatnál kialakult gazdasági helyzet r Igán sok időt lekötött a testületi szinten, de egyé-
