MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1966
1966. március 25. • 258. őe. - Oldalszámok - 1966. 258. 23.
362/35. A jó tapasztalatok elterjesztését szolgálták az Üzemekben - negyedéven* ként - megtartott brigádtanácskozárok, valamint a hasonló jellegű évenkénti szakmai szintű megbeszélések és a II. megyei tanácskozás, melyet az 5ZMT rendezett meg. *• A szocialista munka műhelye, aknája mozgalomban a VB. határozat meg jelenése óta érdemben! fejlődés nincs. Ennek egyik oka, hogy a feltételek még sok helyen nem értek meg, érthető, hogy a nagyobb kollektivek - több 'száz ember - egyirányba ható cselekvését sokkal nehezebb kialakítani, mint 15-20 fős brigádokét. /Pl. Textil több műszakra való áttérése./ A •másik az, hogy e mozgalomhoz a vezetés nem ad megfelelő segítséget* Véleményünk szerint több helyen 1 adottak a feltételek, mint ahol e cimért versenyeznék /pl. az Ötvözetgyár, Acélárugyár egyes műhelyei és több akna/ # t: r vezetőknek nem hiányzik e nagyobb gondot jelentő versenyformával való foglalkozás. Ennek ellenére jelenleg 31 üzemrész vesz részt a szocialista munka műhelyei üzeme cimért folyó mozgalomban és az értékelés alapján 14 helyen nyerték el a Címet. - A határozat megjelenése óta jellemző, hogy a szakszervezeti bizottságok a vállalások megtétele előtt mégbeszélik a tennivalókat a szocialista brigádokkal és patronálóikkal. Ügyelnek arra, hogy a vállalások reálisabbak legyenek. Ennek következménye, hogy a felajánlásoknál ma már jobban figyelembe veszik a brigád tagjainak képességét, igényeit. A határozat után elértük azt, hogy a patronálók szinte mindenütt tagjai a brigádoknak, de e szervezeti változás, sajnos nem változtatott az addig meglévő gondokon* Tehát; a szocialista brigádmozgalom jelentős változáson ment keresztül, de a segítés formája nagyon sok üzemnél a régi maradt. -. Gondot okoz, hogy még mindig sok azoknak a brigádoknak a száma Ab.60 %/ , melyek nem érik el - a verseny-idő szakban - a elmet. Aasutas, HVDSZ, Építők és MB nélküli szakmák./ Ennek okát sem a szakmák megyebizottságai, sem az Üzemek gazdasági és mozgalmi vezetői nem kutatják eléggé. A fő oknak azt tartjuk ; hogy á menet közben irreálissá vált vállalásokat nem módosítják, bár sok esetben az objektív helyzet ezt indokolttá tenné, /pl. Iparcikk Kiskar./ Ennek következtében akadnak brigádok /cserépkályhagyár/, melyek 2-3 éven keresztül sem nyerik el a címet. Érthető, hogy többen közülük kedvüket vesztik és nem indulnak újra a cimért. Ez a helyzet több indulni kívánó brigádot is meggondolásra késztet. Van még ugyan fogyatékosság^ de a mozgalom szélesítését, eredményeinek népszerüsitését egyre jobban össz-mo z galmi feladatként kezelik. Az elmúlt évben jelentősén javult a szocialista brigádmozgalom eredményeinek nyilvánossága.
