MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1965
1965. április 9. • 227. őe. - Oldalszámok - 1965. 227. 42.
- 9 hiányos ternelőszövetkezetek többsége már huzamosabb idő óta hiánynyal zárta a gazdasági éveket, A nérleghiány főbb okai a korábbi évekhez képest nem változtak, csupán azok sorrendjében az év rendkívül kedvezőtlen időjárása az első hejzre került. V. A ternelőszövetkezetek állani támogatása és a gyenge gazdaságok helyzete. A negye termelőszövetkezetei az év folyamán összesen 95.478/n Ft. állani támogatásban részesültek, melyből több nint 49 millió közvetlenül az üzemviteli feladatok megoldását segitette. Az összes támogatásból több nint 7o milliót a gyengén gazdálkodók kaptak. Az állami támogatáson belül 34.4 nillió forint pénzügyi /dotáció/ keretet kaptunk, nelyből nérleghiány rendezésére 2,8 állóeszköz hitel " 3.3 forgóeszköz " " 3-8 tartalékolásra 1.4 jövedelen kiegészítésre 23.1 nillió forintot forditottak a gazdaságilag gyengének kijelölt termelőszövetkezetek* A jövedelenkiegészités összegében az utólagos zárszónadási 2.4 millió forintos negsegités is szerepel. A gyenge termelőszövetkezetek fejlődése teljesen ellentétesen alakult a bázis időszakhoz viszonyítva. A fejlődés az átlagosnál lassúbb, a jók és a gyengék közötti különbség minden téren nőtt. Számuk is - az egyesitések ellenére - 53-ról 58-ra emelkedett, melynek fő oka, hogy " sszaesővel szemben mindössze 4 került ki © kategóriából. A helyzet súlyosbodására jellemző, hogy az elmúlt évi egy járással /Rétság/ szemben, 3 járás /Rétság,Pásztó, Salgótarján/ tartozik a gyengén gazdálkodó járások közé,, /járási átlagban az egy szántóegységre eső gazdálkodási eredmény l»2oo Ft.alatt van. /Egy termelőszövetkezet /Szarvasgede/ a jók közül került a gyenge kategóriába. 34 termelőszövetkezet 1961-től /4 egymásután! évben/, 5 tsz„ 1962-től /3 egynásutáni évben/ a gyengék közé tartozik., /ll.sz.tábla./ A gyenge ternelőszövetkezetek fejlődésének legfontosabb sajátosságai: ~ a fejlődés ütene az átlagosnál lassúbb, egy sor ternelőszövetkőzetnél pedig Visszaesés van, - abruttó termelési érték növekedése o.9 %-kal alatta ? a termelési költség pedig 3»6 %-kal fölötte van a megyei átlagnak. Ennek következménye, hogy a költségszint a negyei átlagos 7o %. helyett 8o %/ 2271.sz.st . * /m 3o pl.
