MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1965
1965. április 9. • 227. őe. - Oldalszámok - 1965. 227. 35.
-r - 2 I. A termelőszövetkezetek terirelése és áruértékesítése. Termelőszövetkezeteink bruttó termelése 5.2 %-kal volt magasabb az előző évinél. Termel estiket valamennyi járás átlagában bővítették a gazdaságok, a pásztói járásban azonban csak az egyszerű újratermelés ismétlődött meg. A gyenge gazdaságok teljes tervének növekedése messze elmaradt a jók mögött és csupán \.5 %-kal emelkedett. /2,sz. tábl./ A munka termelékenysége is emelkedett. Az egy dolgozó tagra jutó bruttó termelési érték 11.4 %-kal, a munkaegység felhasználás 1.5 %-kal volt magasabb az előző évinél. Ez mellett 5.2 %-kal több szántót és • 5.6 %-kal több szántóegységet dolgoztak meg a tagok. /3.sz.tábla/ A növénytermelés fejlődése - a célkitűzésekkel ellentétesen - lassúbb volt mint az állattenyésztésé: az előző évet mindössze o.2 %-kal haladta meg. E fő ágazat termelése csökkent a pásztói és szécsényij mig a többi járások átlagában emelkedett. Az állattenyésztés és a kisegítő ágazatok gyorsabb ütemű fejlődése eredményeként a növénytermelés részaránya a teljes termelésen belül 62.4 /á-ról 59.8 %-ra csökkent. A növénytermelés hozama messze elmaradt a tervezett szinttől,, egyes terményféleségek esetében pedig az előző évitől is. A cukorrépa átlagtermése kivételével, valamennyi tényszám a tervezett alatt maradt. Említésre érdemes a tavaszi árpa 3.6 a lucernaszéna 13.8 q. igen alacsony hozama. A z elmúlt évi átlagot - a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére - a búza, rozs, őszi árpa, burgonya és vöröshere /széna/ átlagtermése haladta meg* /4.ez.tábla/ A zöldségtermelés területének csökkenése /358 kh, az 1965* évi tervekben további 459 kh-val csökken!/ figyelmeztet a felvásárlási, tárolási, tartósítási és szállítási problémáink megoldatlanságára. Az állattenyésztés teljes termelése 5.9 %-kal, az egész bruttó termelésen belüli részaránya c.2 %-kal volt magasabb az előző évinél. E fő ágazat teljesítménye valamennyi járás átlagában meghaladj a az előző évi termelés szintjét. Az év legjelentősebb eredménye, hogy a tanácsi szektor szarvasmarha állományának csökkenése teljesen megállt, sőt kismértékű létszámuk- TGlÓö tapasztalható. A tsz-ek állatállománya is erőteljesen fejlődött. /5.sz.tábla./ Szarvasmarha állományuk 24.728 db, mintegy 2.7oo-db-al több, mint az előző évben. Tehénállományunk 8.149 db-ról 9«lo3 db-ra emelkedett. Egy tehén átlagos tejtermelése 2,ol5 liter volt. A nagyobb növekedést az év második felében hiányzó egynyári szálastakarmány elégtelensége gátolta meg: a harmadik negyedévben 175 ezer, a negyedik negyedévben további 3&1 ezer literrel csökkent a kifejt tej mennyisége. A loo tehénre jutó borjuszaporulat 96 db-ra emelkedett. /6.sz.tábla/ 2264.sz.st . 3» pl. • /•
