MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1965

1965. április 9. • 227. őe. - Oldalszámok - 1965. 227. 13.

Hogyan akarunk mi éppen a KGST-taegállapodásnak, vagy az export terv teljesítésének eleget tenni, amikor a pásztói járás lesz éppen az, amelyik el kell, hogy lássa a szerződésben vállalt kötelezettségeit* Nagyon kérem az illetékeseket, vonják végre felelősségre a pásztói vezetőséget. Kérdezem, meddig tűrünk meg ott elnököket és vezetőket, akik csak ahh@z értenek, hogy sok pénzt felvegyenek maguknak, de nem mennek előre, semmi látszatja a rájuk forditott anyagi erőnek. Legfeljebb látványos, lagzis tsz-közgyüléseket tudnak csinálni, de ez édeskevés nekünk* A rétsági és tarjáni járás felé türelmes vagyok, mert ismerem a viszonyokat. De Pásztót nem lehet ezzel a mértékkel mérni. Hi w szén akár gépi munkára, akár kertészetre, a legjövedelmezőbb ü-< zemágak megteremtésére, mindenütt megvan Pásztón a lehetőség. Nem lett volna szabad a jobbágyi viszonyokat sem tűrni 4 éven keresztül* Mégiscsak disznóság, hogy éppen a legjobb helyeken lévő termelőszövetkezeteink a leggyengébbek. Nagyon kérem a Megyei Tanács vezetőségét, személy szerint Hankó elvtársat, hogy Pásztora megkülönböztetett figyelmet szentelje «• nek, s az ott mutatkozó lazaságok felszámolásáfa mielőbb térje nek rá. ugyanakkor szükséges, hogy a gyenge tsz-ek megkülönböztetett irányítására is menjünk rá. Elnézést kérek Tóth elvtárs, hogy előbb belebeszéltem a hozzászólásodba a költségszint kérdésével kapcsolatban. Valóban a költségszint emelkedett, ez szép és igaz, de meg kell nézni, hogy miért ? Az állattenyésztés valamivel javult, a költségszint növekedés ellenére, Kb. o,2 #-kal jobb. Több takarmány kellett, több gondozó, mégis ki birták hozni a tervezett mennyiséget, sőt felmentünk 2ol7 literre átlagban* A kapásoknál, bár több az öntözési munka , mégis jól jövedelmezik. Ha a gépeket nézzük, megállapíthatjuk , hogy még nem számolhatunk mi amortizációval* A gépeknél nem az a hiba, hogy több alkalmazott és több költség szükséges, hanem az a hiba, hogy a gépeket nem megfelelően használják ki* Felteszem a kérdést: mélyült-e olyan arányban a mi szántásunk lefelé, mint a tsz-gépek száma nőtt felfelé ?