MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. január 3. • 192. őe. - Oldalszámok - 1964. 192. 33.

*• 2' 1,62 milliárd Ft 38,5 %-kal magasabb, mint 1958-ban./Az áruforgalom változását lásd.l, os 2~os sz. táblán./ A tanácsi kiskereskedelem 1963-b:n 642 milliót forgalmaz 34 %-kcl többet, mint 195,8-ban. 1958-hoz képest a forgalom összetétele is jelentősen megvál' tozott, növekedett. r?z élelmiszer és különösen a vegyesipar- . cikk forgalom részaránya. A tanácsi forgalom összetételét tokintve kicgyenlitattebben fejlődött /L. l.sz, táblát./ , Megyei áruforgalmunk egyik jellemző sajátossága, hogy a városok igen jelentős szívóhatást gyakorolnak a kiskereskedelmi .. forgalomra. A megye gazdasági én földrajzi helyzetének megfő* lelően két vonzás központ alakult ki: Balassagyarmat, éa Salgótarján, E két városban a lakoseág 19,3 %-c lakik, ugyanakkor a kereskedelmi forgalom 42,7 %-a itt bonyolódik le. /L, 4 sz, táblát./ E szívóhatás különösen nagy Salgótarjánban, ahol a negyei népesség f "Lé, *%-z lakik és a megyei forgalom. 21#9 %-át itt bonyolitják le. Érdekes jelenség, hogy a vidéki ollátáe jelentős javulása és a hálózat fejlesztése ellenére a városai ssivóhatáBa nem csökkent, aminek okát az évtizedek során ki- . alakult vásárlási szokásokban és a munkába bejárók nagy számában látjuk. A-megye áruellátására általában megállapíthatjuk, hogy az év során jelentkező vásárlóerőnek megfelelő árualap biztosítva volt. Az árualapok azonban nem'álltak rendelkezésünkre mindenkor a kereslet idejében és 8

/ kereslet szerinti összetételbon. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatok létszámgazdálkodása megfelelő, Amig az áruforgalom 8,7 #~kal nőtt, addig a létszámnövekedés 2 %-n.dk. felel meg 1963, évben - az 196o, évihez mérten, A tanácsi bolti kiskereskedelem termelékenységi szintje czév'ben várhatóan el fogja érni az 54,7oo J?t-ot

r ez még ipindig cca. lo %-kal alacsonyabb a vidéki tanácsi vállálatokénál, Ennqk