MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1964

1964. október 9. • 214. őe. - Oldalszámok - 1964. 214. 3.

2 Hig kulturális vonatkozásban a város lakossága az országos színvonal alatt van, politikailag, érzelmileg viszont sokkal következetesebb, mint máshol. Sajátos helyzet van a munkásmozgalom vonatkozásában a kiállásban, de mennyivel jobb lenne, ha tudatosan, tehát értelmes, müveit emberként dolgoznának és állnának ki a rendszer mellett, s ehhez tényleg szükséges a kulturcentrummá alakitása a városnak. A vitában szó volt arról, hogy most kezd igazán város lenni Salgótarján. 1922-ben lett hivatalosan város, később járási jogú várossá vált a mostani fogalmak szerint. Ha ugy gondolják, hogy egy város jellegét az szabja meg, ha 8-9 emeletes épületet épitünk az helytelen megfogalmazás, mert Budapest 80 %-a. egyszintes épület. Hogy mikor lesz város azt az itteni életforma is mutatja. Ha nézzük az uj lakásokba beköltöző családokat, első dolga megjegyezni, hogy kicsi a kamra. Még mindig magukkal hozzák a régi megszokásokat, konzervativizmust. Ezért jogosan Írhatjuk, hogy most kezd kialakulni a városi életforma. Ha nézzük a vendéglátó vállalatnál mennyi ebédet rendelnek ez évről-évre növekszik és az uj lakások méginkább kényszeritik erre, hogy tényleg a városias életforma kezdjen kialakulni. Még néhány évvel ezelőtt a Vásár téren disznót perzseltek a ház előtt, vagy még mindig a balkonon száritják a ruhákat, mindez még sok agitációt követel meg. Egyetértek azzal a résszel, hogy korábban kevés kultúrintézmény volt Salgótarjánban, csak a csendőriskola és a Korim-féle szükség gimnázium, polgári iskola stb, éppen emiatt sok pótolni valónk van. Annak ellenére, hogy pozitívumokról beszélünk a jelentés tul negatívan értékeli a helyzetet, pedig lehetne még több pozitívumokat is mondani, amit Géczi elvtárs is emiitett hozzászólásában pl a kihelyezett tanárképző iskolát, a nagy tanulási kedvet stb.