MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1963

1963. szeptember 2. • 182. őe. - Oldalszámok - 1963. 182. 22.

21 - 6 ~ A megycszcrte bevezetett többe-kevésbé egységes uj munkadíjasási formák,pozitívan beíolyaeolták a gyenge tsz-.;k gazdálkodását. (iyakoríatükag nincs műveletben kapásterűlet. Azonban az állattenyésztés dolgozói czévben is hátrányos helyzetbe kerültek, ami kihat munkájukra, és a hozomok alakulására* Az állattenyésztek érdekeltebbé tétele a termelésben, a munkadíj azesi formák további tökéletesítése fontos tényezője lehet a megszilárdításnak. — A gyenge tsz-ekbon.áltóláben alacsony a tagok közösből származó jövedelme, A várható eredményjavulás figyelembevételé '/el is, a negye' tas-^inek 65 ,-áb:n az 1 dolgozó tag évi jövedelme: 8.000,- át,' inig 4-1 á-ban 6.000.- J?t« alatt marad, /Táblázat melljkelve,/ Elsősorban ennek, másrészt 'a politikai munka elhanyagold- . sának és ÍLÜI utolsó serban a tsz-ekben uralkodó szervezetlenség következménye, hogy a gyenge tss-ek többségében az idén kevesebb tag vette fel a munkát, mint a múlt évben, Néhányban podig találkozunk kilépni szándékozókkal, /Homokterénye, Nemti, stb./ — A gyengeség oka, egyben velejárója, hogy a tsz-vezetőségc, de az'irányitó szervek is, kevés gondot fordítanak, .a következő evek termelécénok tervszerű megalapozására, Hint már példáztuk elhanyagolt a talajcrőpótlás, tery szerint is a azantóterül^tnek csak 17»5 c

p-éX kívánják trágyázni, gyakorlatilag azonban még ennél is kevesebbet. Nem, vagy alig történt intézkedés célszerű vetésforgók bevezetésére, rét-, és legelőgazdálkodás, víztelenítés, vagy egyéb problémák megoldására, általában kevés a perspektivikus elképzelés, inkább az alkalomszerű gazdálkodás a jellemző, — Szulcce.3esn.jk tartjuk elemezni az irányító párt-, ós