MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962

1962. április 16. • 148/2. őe. - Oldalszámok - 1962. 148-2. 9.

a_ 2 érintett felismerte a normarendezés súlyát, és ennek megfelelően napi munkájának előterébe helyezte. Másrészről a megyei és járási, valamint üzemi pártbizottságok és alapszervezetek, az előbbiekkel ellentétben már 196o-ban megkezdték a normarendezésscl kapcsolatos felvilágosító munkát. Járási aktiváink ismertették a politikai, gazdasági jelentőségét, majd ezt követően alapszervi taggyűlések napirendjén szerepelt a politikai előkészités. A politikai felvilágositó munkához csatlakozott a trösztbizottság és az üzemeknél lévő szakbizottságok is. Csapatonkénti egyéni felvilágositó munka folyt, hogy a bevezetés időszakára megfelelően ismerjék a dolgozók a normarendezés jelentőségét és a módositását is a szakmányoknak. Bár arról is tájékoztatást kell adnunk, hogy kezdetben az üzemeknél lévő Szb-ék is kétkedve fogadták a normarendezéssel kapcsolatban megjelent rendelkezést, /Pl, Nagybátony, Szorospatak/, Kifejezésre juttatták, hogy 1956 előtti torz intézkedést látnak benne. Hasonló vélemények voltak a fizikai dolgozók között is, akik a norm^rendezésben csak bércsökkenést láttak. Csak később nyugodtak meg, amikor a felvilágositó munka intenzivebben ment, illetve a normarendezés gyakorlati megvalósulása kétségtelenül bebizonyította, hogy nem bércsökkenésről, hanem a lehetőségeket figyelembe véve reális időértékek megállapításáról és jelen esetben ezzel együtt járó teljesítmény emelkedésről van szó. Által anosságban megállapítható, hogy a dolgozók a normarendezés kérdésével tisztában vannak. Egy-két hónapos tartózkodás után már jelentkezett, a termelékenység emelő tendenciájában a bérrendezés pozitív hatása. Bizonyíték, hogy a dolgozók megértették a normarendezés szükségességát, hogy ma már természetesnek veszik az uj normák alapján kiadott szakmányokat. A csapatok nagy többsége ugy nyilatkozik a megfelelő teljesítmény emelkedés után, hogy a korábban elért müszakkereset felett keresnek. A normarendezésnél figyelembe kellett venni, hogy a tröszt területid 1957-től műszaki fejlesztés terén jelentős eredmények születtek, a gépi jövesztés, rakodás, szállítás, valamint korszerű biztosítás terén. Egy-két példa: korszerű biztosítás terén az összes vágathoz vi-. szonyitott arány 1958-ban 15'% volt, 1961-ben már 25 %-ra emelkedett. 1957-ben Kóta-féle kisfelrakó 49 db volt, 196l-ben ennek a száma I08 ra emelkedett. 1958-ban a géppel jövesztett szén-mennyiség 2ooo tonna volt, 1961-ben 60 ezer tonnát jövesztettek géppel.