MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961
1961. augusztus 18. • 132. őe. - Oldalszámok - 1961. 132. 2.
I. napirend. Jakab Elvtárs /összefoglalója/ Javaslom, hogy a következőket fogadja el a VB. Egyhangú volt, hogy a jelentés jo, tényleg körültekintően tárgyalja a problémákat. Néhány pozitivumot sorolnék fel a tröszt létszámgazdálkodásával kapcsolatba. Elsősorban, ami a jelentésből is kitűnik, hogy a tröszt határozottan rátér a tervszerű létszámgazdálkodásra. Lényegében az épitőipari léi számot kivéve a tervnek megfelelő. Az épitőipari létszám lényegében több mint a tervezett, de mint ahogy a Pothornik elvtárs mondotta műszakilag indokolt. Ettől eltekintve azt javaslom, hogy a VB. hozzon olyan határozatot a Pothornik elvtársakra nézve, hogy éppen a beruházások jobb összevonásával csökkentsék ezt a létszámot. Másik pozitivum, sokat javult a munkafegyelem akár a tavalyi bázishoz viszonyitva, akár más trösztök - borsod, komarom - hoz viszonyitva, a táppénzes állomány, a2 igazolatlan hiányzások csökkentek. Ez mutatja, hogy azoi az erőfeszítések, amiket a VB, februári ülésén elhatározott - szakszervezetek, üzemorvosok, stb. összefogása - sikerrel járt. Harmadik eredményi! már nem annyira Jelentős, de feltétlenül meg kell emlékezni a produktiv teljesítményben dolgozók száma. Ennek értékét rontja, hogy ettől nagyobb mértékben növekedett a fenntartási műszakok arányé A vitában a fenntartási műszakok arányának meghatározása jellemzése szerepelt. A VB-nek olyan kérdést kellé ne eldönteni, hogy melyik utat járja a tröszt a jövőben Ha maradunk a mostani lol %-os kötött termelés mellett milyen eszközöket keressünk a gazdaságosság javulásának megoldására, vagy pedig folytassuk azt a megkezdett utat, a létszám elbocsátást, ami a termelékenység emelésére hat. A jelenlegi megoldás lényegében az volt, hog kötött gazdálkodás létszám leépitéssel. Ennek tapasztalatairól: Az első intézkedések - 123 fős felmondás meghozta az eredményt. A tröszt a tervezett önköltségen belül van. Azonban vannak figyelmeztető dolgok^ amit neu ártana megvizsgálnunk. Részben a gazdaságvezetók véleményére hivatkozom, amikor azt mondják, hogy ők maguk visszatartanak, nem adják azt a termelést, amit tudnának adni. A szabadságolásokat ilyen tervszerűen a tröszt még soha nem tudta teljesiteni. Sokat segitettek a báijászok a tsz-nek, ami jelentős összeg az üzemi önköltség szempontjából, amit vitattunk, hogy a fenntartó műszakok száma is emelkedett. Ez is a termelés módszeres fenntartása. Kinálkozik a másik megoldás, hogy 3° vagonnal több, amikor nem kellett elbocsátani, de még mindig marad a kötött termelés. Ha viszont kötött termelésnél igy maradunk ilyen létszámmal, teljesítménnyel, akkor a trösztnek a nyereségrészesedése is kötött lesz, sőt annyira, hogy érdemlegesen a SzOT, Minisztertanácsi zász lóért folyó versenybe sem tud beleszólni.