MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961
1961. május 12. • 125. őe. - Oldalszámok - 1961. 125. 15.
_ 7 _ .. m\$ pld. átlagosan lo %-kal, az el£készitó műhelyben pedig 28 #-kal csökkent a dolgozók ke resete* tfobb probléaa van azokon a területeken, ahol országosan megállapított iránynormákat vezettek be, s ha ezeket mechanikusan alkalmazzák. Az St # Patyolat Vállalatnál pld. az országos iránynorma bevezetésével a gépi vasaló részlegnél 35 %-os keresetcsökkenés állott be, Természetesen azért, oert az itteni technológiai, műszaki színvonal jóval alatta van az országosnak. Ezért korigilni kellett az országos iránynormát. A keresetek alakulására általában elmondható, hogy több helyen átmeneti csökkenés volt, de ahol a határozat szellemének megfelelően hajtották végre a noraarendezést, a dolgozók elérik régi keresetüket, sőt már tul is szárnyalják. Az utóbbi következmények képpen is ma már nem lehet hallani a dolgozók részéről olyan kijelentéseket, hogy miért nem rendezik a havidijasok bérét is, újra visszajön az 1956 előtti normarendezés, a mezőgazdaság átszervezése miatt kell rendezni a normát stb. Jelenleg a szénbányászat területén van várakozó álláspont a dolgozók részéről. Azon dolgozók és munkahelyek, ah ol a nor mát rendezték f igazolják azt, hogy a Politikai Bizottság határozata helyes és szükségszerű volt. 'A pártszervezetek és az irányító szervek jól szervezték és irányították a noraarendezést. A különböző szervek a pártszervezetek" irányit teávrl különböző szinteken, értekezleteken, gyűléseken foglalkoztak a normarendezés jelentőségével, végrehajtásának módjával. Nem volt 0%-an terület, ahol a szakszervezet és a dolgozók megkérdezése nélkül rendezték volna a nomáfc. Az egész tevékenység ideje alatt hétről-hétre javult ( a pártszervezetek és a szakszervezetek politikai, felvilágosító és személyes agitációs munkája. Munkájukban mint fogyatékosság említhető aeg, hogy a szervezés mellett nem tudtak gazdáivá válni a norma tartalmi kérdéseinek, A szakszervezetek munkája pedig elsősorban a bór oldaláról közelitette meg a noraarendezést. A politikai felvilágosító aunka tartalmát aa annak kell képezni e, hogy a konkrét termelékenységi, teljesítményi és kereseti számokkal utólag is bizonyltjuk és magyarázzuk a noraarendezés szükségességét. E"%rhkát feltétlen utólag is meg kell tenni, hiszen a normarendezés nem kampány feladat, ha ne A párhuzamos kisérŐje a munkaszervezés, a műszaki színvonal emelésének. A uegyei sajtó véleményünk szerint e munka segítésében nem volt következetes. Cikkeivel nem tartott lépést o normarendezés szakaszaival. ./.
