MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961

1961. április 28. • 124. őe. - Oldalszámok - 1961. 124. 10.

Továbbá az istállók jelenlegi hiányos technikai felszerelése miatt nagy fizikai erőfeszítést kivan az itt végzett munka, A baromfi nevelést, gondozást szívesen vállalnák, de sok tsz vezetősége meg"idegenkedik a baromfi tenyésztéstől, Egyrésze bizalmatlan az asszonyokkal szembon, másrészt a baromfi ólak hiányára hivatkoznak, Ugy a megyei, mint a járási nőtanácsok igyekeznek különböeő formában baromfi tenyésztési szakismereteket elsajátítatni az asszonyokkal. Az elmúlt kát évben bentlakásos baromfitenyésztési tanfolyamonkb. 75 nő vett részt. Ebbel 14 dolgozik baromfi tenyésztésben. Külön szóltunk az asszonyokhoz a baromfi tenyésztés felett vállalt védnökségről. Több községben tartottunk tanácskozásokat, vezetőségi üléseket, pl. Varsányion, Rimócon vezetőségi üléseken a nőtanács vezetői egyöntetűen kötöttek szerződést baromfira és tojásra. Hasonló a helyzet még néhány közságben. Az a tapasztalat, hogy a tsz-ben az asszonyok harcosai a közös baromfi állomány megteremtésének. A közös állomány megteremtésére különböző kezdeményezések történnek. Pl. Diósjenőn a tsz asszonyok háztájiban keltetnek naposcsibét, Sográdon közös alap növelésére minden tag 1 tyúkot, és tojást $.& be. Baromfi tenyésztéssel kapcsolatos nőgyüléseken, ankétokon a lelkesedés megvolt, de est non követte a realizálódás,'nem sikerült mozgalommá szélesíteni. Uőtanács veze-t ős égőit is ugy kell meggyőzni a szerződéskötések fontosságáról. Tojásra jobban szerződnek, mint a baromfira, mert félnek a baromfi vésztől, másrészt szabadpiacra viszik, A nők munkában való folyamatos részvételét befolyásolja a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok hiánya is, A tsz községek létrejöttével távolról sem tudott lépést tartani a napközik létesitése, Vqgy bővitésc. A tsz-ek is látják ezt a problémát és a^legtöbb helyen keresik is a megoldását. Idősebb, vagy fiatalabb asszonyokat - munkaegység térítés mellett - foglalkoztatnak a gyermekekkel. Van, ahol ellátás biztosításához is hozzájárulnak. Probléma azonban* hogy a községek többségében csak az iskolaév befejezése után tudnak idény gyermek intézményt létrehozni, amikor igénybe vehetik az iskolákat, de addig.iá komoly gondot okoz - a májusi kapálásnál - a gyermekek elhelyezése.