MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961

1961. április 14. • 123. őe. - Oldalszámok - 1961. 123. 29.

- 4 A mesterséges termékenyítés, széleskörű alkalmazásé, lehetővé tette ujabb és hatásosabb tenyésztési technika bevezetését, /pl, utód ellenőrzés, vonal teni'észtés/. 1957-ben a megyében megszervezésre került a mesterséges termékenyítésben használt bikák ivadákainak vizsgálata. Jelenleg 23 db. bika áll vizsgálat alatt. Két ivadék vizsgáló telep a sziráki ás borsosberényi állami gazdaságban üzemel, 13o-as üszőcsoportokkal. A további telepek szervezése folyamatban van. Az első telepek megszervezésénél országos szinten megyénk élenjárt. A tenyésztési munka előbbrévitelénél jelentős szerep jut a törzskönyvezési tevékenységnek. J

clenlag a megye tehénállományának 12 %-a áll ellenőrzés alatt. Az Állami Gazdaságok tehénállományának 95 %-a a tss-ck állományának 2o %-a áll ellenőrzés alatt. Az utóbbi 3 évben az ellenőrzés alatt álló tehénállománynál 566 kg-al, ebből ÁG-nál 661 kg-a},tcz-né: 42o kg-al növekedett az 1 tehénre jutó tejtermelés. Az átlagos zsir— százalék 3,98 megyei átlagban. A többlet termelés azt jelenti, hogy 1 ellenőrzés alatt álló tehén 1959/60-ban 24,7 kg tejzsirral termelt többet, mint 1956/57 gazdasági évben. A tenyésztői munka további vizsgálatával azt igazolja, hogy a tehénállományunk a faltüntetett termelésnél többre képes, ha a fennálló takarmányozási helyzeten változtatni tudunk. Ugyanis hasonló minőségű állomány pl, a berkenyéi "Petőfi" tsz-nél 4ooo liter körül a /negyében lévő állami gazdaságok 3228 litert tormdt, amig a tsz-ek megyei átlaga 217o liter. A tsz-cknél a jelenlegi alacsony tejtermelés maga után vonja a borjuncvelésben tapasztalható hiányosságokat is. A tsz-ek jelentős részénél a borjak nem kapják meg a szükséges tejmennyiséget alacsonyabb súlyban választanak, a kivont súlygyarapodást számos helyen nom érik el.. Pl. Diósjenő, Romhány. Ezáltal a ráforditott költségek magasak. Jelentős még kevés helyen /5-6 tsz/ folyik az itatásos-borjuncvelés, bár ennek előfeltételét biztositoni lehet a tsz tehenészetek többségében. Ezért intézkedést kell tenni olcsón előállítható borjunevelők épités^re, A szarvasmarha tenyésztésnél problémát jelent az ellető helyiségek kijelölése és használata, mivel elegendő férőhely nem áll rendelkezésre, Mindössze csak 4 tsz-nélv an külön ellető helyiség. Hiányosságként vethető fel, hogy a tsz-ek j.jlentos r sze tartózkodik a s zr badtartásos.növendék neveléstől, bár etekintetben több tapasztalatcserét rendeztünk. t