MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961

1961. december 22. • 141. őe. - Oldalszámok - 1961. 141. 11.

Az alacsonyabb munkakörbe helyezés esetén a határidő letelte után többségében visszahelyezik a dolgozókat korábbi munkakörükbe, néhány bányaüzemnél pl. Szorospatak, Kányás, Zagyva, Kisterenye gyakori a határidők túllépése. Kártéréaitésl eljár is. A fegyelmi eljárásoknál már emiitett kisebb üzemi Ipásokkal okozotkárok mellett gyakoribb a gondatlansággal, hanyag munkával okozott kár, különösen a bányaüzemeknél pedig a gondatlansággal és főként mulasztással okozott üzemi balesetekből származó károkozás. Az üzemek többségénél nem tartják be a törvény azon rendelkezését, hogy a kár felfedezésétől számított 3o napon belül Írásban közöljék az okozott kár nagyságát és a kártérítés összegét. Különösen gyakori a határidő túllépés ha meg is történt az Írásbeli közlés a mátranováki, szorospataki és a többi bányaüzemeknél is. A gyárüzemeknél is előfordul határidő túllépés, a kártérítési eljárás során nem rögzítik megfelelően a károkozást, annak módját, nagyságát a dolgozók nem hallgatják meg a károkozásra vonatkozóan vagy ha meghallgatják védekezését nem rögzítik jegyzőkönyvbe. A kártérítési határozatok nagyobb részt megfelelnek a követelménye nek a kártérités mértékének megállapítása azonban sok esetben törvénysértő. A határozat nem foglalkozik kellően a jogorvoslati lehetőség kérdésével* A gondatlansággal okozott kárQk megtéritésén több esetben az ál al követitek el törvénysértést, hogy a kártérítés mértókét nem a dolgozó egy h^vi alapbbéréhez viszonyitva állapit ják meg százalékszerüen - legfeljebb 15 % erejéig - , hanem a dolgozók havi keresetéhez, illetve munkabéréhez viszonyítva. Előfordulnak esetek, amikor a dolgozót gondatlan károkozás miatt havi alapbbérének 15 %-án tul is kötelezik kártéritésre. Elég gyakori az olyan eset is, amikor a gondatlan károkozásnál a kártérítés mértékét százalékszerüen nem a havi alapbérhez, hanem az okozott kár mértékéhez viszonyitva állapítják meg. A kártérités behajtásával kapcsolatban is előfordulnak törvénysértések. Pl. a dolgozótól levonják a kártérisét mielőtt a határozat jogerőre emelkedne. A dolgozótól nem kérdezik meg, hogy kivá e élni a panasz joiával, hanem az első fizetés alkalmával levonják a kártérítést, holott erre csak abban az esetben van lehetőség, ha a két hónapos panaszbenyujtási határidő letetflt, vagy ha a dolgozó Írásban lemondott panaszjogáról.