MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1961
1961. október 27. • 137. őe. - Oldalszámok - 1961. 137. 14.
_ 5 * 3< amelyek müsznkite rmj szohűek, noii. csökkentek, hanem nőttek. Hsonló a helyzet a többi "zemoinkn51 is, h-v nem is nőttek 8 műszaki és szervezési hiányosságokból a veszteség idők, de nem ia csökkentek kellő mértekben. Ezt egy példával szeretnénk alátám-sztcnJL, a ZIM.Starjáni Gyáregységében, ahol ez év 9 hónapjában lo ',j-nl emelkedett a termelékenység, melyet komoly eredménynek tartunk. Ennek i z eme 1 kedénnek 63 farát a normarendezés mindös: ze 18 ir-át szervezeti intézkedések, és 17 #~át pedig technológiai intézkedés okozta, Van bizonyos fokú javulás a termeJLéc_ P?9ysÚ i Ay^J-^T7^J'J i f-£-j^P^Il T ?3?J^& •• szerűség, valamint c torvs zcí-y.r._%i_ mutptók, slakuljíaá : ban^ A Salgótar já-.. ni Acélárugyár 96,5, a íüzhelgygyár "'3,9 $ tervszerűséggel, a Bányagépgyár 99 '/y-oc programmsz..:: as 'ggel dolgozott. Van javulás az export tervek telje sitéee tekint ...tábori is, A Salgótarjáni Acélárugyár s Star;J áni Üveggyár.jel,ntősen tult ü jeaitett^ export tervét, 12o,7, illetve. 113,7 íí-ban. Ugyanakkor Bányagápgyár 58,5 % eaport teljesítést ért el. Az export tervek te Íj esi térével ugyanakkor fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy -• globális teljesítés mellett nem teljesítette az Acélárugyár GSz üzeme hegy cikkben export terv ét Kolumbia felé, mellyel hozzájárultak fizetési mérlegünk tőkés deviza hiányához, Pozitivan kell íűegcmlitaní e téren a KISz kezdeményezését, amikor is az export tervek határidőre való teljeeitéséhez több ifjúsági export brigádot szerveztek, e téren elért eredményeiket dicséeretbon kell részesíteni. Pl, az üveggyárbm lo e-port bri ád közül Szenes Károly export brigádja, mely 196o, évi 2o ;>os selejtjót-a vállalt 16 ;é-os selejtje helyett 14,8 fS-ra coéP'kentotte. Vagy Bórát István finom csiszoló brigádja évi o,3o ;'> selejtjét 0,14 /í~i\a csök entettc, a minőséget állandóan javitotíék és feladatukét határidőben végezték el, A gyár vezetősége c brigádokat pénz. jut r lomban, a KISz vezetősége pedig dicséretben része siteifco. Hiányosságkánt kell felvetnünk r, frigyében folyó készletgazdálkodás kérdését . A késs lóig.-arKlkodásrr; bizonyos kettősség jellemző. Egyrészt az alapanyagok tekint-tébea, jellemzően a normatívák alatt készletezünk, viszont a segéd- és e,;:/'b anyagok tekintetében túlzott készleteink mutatkoznak. Ugyanakkor az aryagkénsletek forgási ideje csökkenő tendenciát mutat. Az anyagkészlet forgási ideje helyesen csökkent a Zp, Üveggyárban, a Vasötvözetgyár Vei é s emelkedett az St .Acélárugyárban,
