MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960

1960. szeptember 2. • 105. őe. - Oldalszámok - 1960. 105. 13.

— ín ről eltűnőben vannak a kölcsönös bizalom útjában álló akadályok. Ennek forrása a-Megyebizottság következetes politikája volt,amely egyrészt tisztázta a pártszervezetek felé az értelmiséggel kapcsolatos álláspontunkat, másrészt az értelmiség különböző rétegei felé minden alkalmat megragadott, s maga is igyekezett alkalmakat teremteni a párt politikájának sokoldalú magyarázatára, felkelteni az értelmiség érdeklődését a szocialista épitós nagy feladatai iránt. A I.í6gyebizottság ankétot szervezett a műszaki értelmiségiek számára, a V3 tagjai és az apparátus dolgozói resztvettek a pedagógusok számára rendezett ankétokon. A Megyebizottság munkatársai és néhány járási munkatárs aktivan közreműködnek a pedagógusok ós az orvosok rendszeres továbbképzésében. A járások közül a Pásztói VB tárgyalta az értelmiség helyzetét,ma^d ezt követően taggyűléseken is megvitatták a VB határozatát. Székre * taggyűlésekre meghívták a helyi pártonkívüli értelmiságieket is, akik több helyen őszintén elmondották problémáikat, a taggyűlések után hátrabban közeledtek a pártszervezethez* A Salgótarjáni Városi VB a műszaki értelmiség szakmai és politikai továbbképzését tárgyalta meg. A Balassagyarmati Városi VB figyelemmel kisőrte a pedagógusok világnézeti fejlődését, a Művelődési Bizottság beszámolt az ideológiai képzés helyzetéről. A Pásztói ás Balassagyarmati JB minden évben összehívja a fiatal nevelőket, megbeszéli velük problémáikat. Az ilyen foglalkozás eredményeként az eltelt közel két év alatt régi kulturális kádereink megerősödtek, s mellettük jelentős számban fejlődtek fel ujak is, akikre bátran lehet támaszkodni a kulturális munka különböző területein. A párt iránti bizalom és a marxista-leninista ideológia iránti érdeklődés növekedését mutatják azok a tények is, hogy nőtt az értelmiségek pártba való jelentkezésének aránya és az Esti Egyetemre való jelentkezések aránya. problémaként jelentkezik,ezen a területen, hogy az értelmiséggel való kapcsolatot pártszervezeteink leszükitik: az iparvidéken a műszaki értelmiségre és a pedagógusokra, a mezőgazdasági vidéken kizárólag a pedagógusokra. Ki kell szélesíteni ezeket a kapcsolatokat az agrár-, egészségügyi-, jogász értelmiség felé is. Pártszervezeteink a pedagógusok kivételével általában nem kérik az értelmiségiek regitségót a kulturális munkához, /pl-műszaki értelmiség- műszaki ismerctterjesztés/ Nem ritka, hogy községi alcpszervezeteinknél még személyi kapcsolat nincs az értelmiséggé 1? •/?