MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960

1960. július 6. • 101. őe. - Oldalszámok - 1960. 101. 8.

- 2 vtgyunk* Most már mind a mozgalmi részt, mind a tervjavaslatok tartalmát irányadóként ismertetni tudjuk. Tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy a pártszervezetek kezdeményezésével, irányításával a szakszervezetek és a gazdasági vezetéc alapján sikeresen oldotta meg a kapott feladatokat. Előre elkészített ütemtervek alapján a dolgozók ezrei aktivákon, röpgyüléseken, termelési tanácskozásokon, üzemi tanácsüléseken, párttaggyűlésen ós egyéb kollektiv értekezleteken tárgyalták meg a tervjavaslatokat, s tették meg gazdamódjára észrevételeiket. Különösen ki kell emelni a salgótarjáni Üveggyárat, annak pártbizottságát, ahol kb. 1.000 dolgozó vett részt a javaslatok megvitatásában. A dolgozók 50 javaslatot vetettek fel, amiből 19 javaslat máris beépitésre került, s erről az üzemi tanácsülésen minden javaslattevőt tájékoztattak, Az acélárugyárban és a szénbányászatban is sikerült a dolgozókkal megismertetni a tervjavaslatokat. Az Acélárugyárban csak az aktivá értekezleteken 46 javaslat született, melyek többsége beépitésre került. Itt különösen a két legjobban fejlődő gyárrószleg, a Kuzalmü és a Hengermű dolgozói voltak aktivak. A szénbányászatban a Tröszt vezetőinek kezdeti ellenállása, leszerelése után a Járási Pártbizottság jó kézbentartásával sikerült a tervjavaslatokat széleskörben ismertetnie Az építőiparban miután a Párt VB megtárgyalta az irányelveket munkásgyüléseken kb. 1.600 fő előtt ismertették a termelékenység emelésére irányuló javaslataikat. A helyiiparban kezdetben szintén volt egyes vezetők részéről.ellenvetés, hogy csak szűkebb körbzn tárgyal-, ják meg a javaslatokat. Sikerült a tanácsi ipar vezetőit meggyőzni; s :.nnek. eredményeképpen több eset bon az alsóbb tanácsi szervek vezetőit ós a vállalatokat is bevonva folytak tervtárgyalások. A dolgozók által felvetett javaslatok, a dolgozók érdeklődése általában a termelékenység emelésével, gépesítéssel ós a technológiai fejlesztéssel, szállitási és raktározási kérdésekkel, valamint szociális és egészségügyi kérdésekkel kapcsolatosak. Egy-két javaslatból mólyórtelmü politikai és gazdasági következtetések, egyben feladatok is levonhatóak. Az Üveggyáraknál, a szénbányászatban, romhány i Cserépkályhagyárban, a nógrádkövesdi Kőbányánál ós máshol is sokan felvetették a műszaki fejlesztés társadalmi hatását, hiányolták, hogy a tervjavaslatok nem térnek ki konkrétan az automatizálás ós a gópesités során felszabaduló szakmunkások elhelyezésére és munkabérének alakulására. Többen szót emeltek azért - helyesen -, •A