MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1960
1960. április 11. • 94. őe. - Oldalszámok - 1960. 94. 15.
10 Ezzel szemben az elmúlt évben az Összes bőr betegségi kezelési esetek száma 5o.ooo volt. Emelkedő tendenciát mutat világszerte, és igy a mi megyénkben is a foglalkozási bőrbetegségek száma. Ennek oka az iparban alkalmazott olyan anyagok, amelyek bórártalmákat i'déznek elő. Ezen megbetegedések csökkentése az ipari technológia tökéletesítésével és az üzemi gondozási hálózat kiépítésével válik lehetségessé. Ezen a téren a mi megyénkben is bőven van még tenni-való az ipari üzemekben, valamint mezőgazdasági területen egyaránt. A gondozási munkának egy un" területe az Onkológiai gondozás, amelynek feladata a rosszindulatú daganatos megbetegedések felkutatása olyan korai siádiumban, amikor még azok panaszokat nem okoznak, mert a védekezés és a rosszindulatú daganatos megbetegedések gondozása ebben a stádiumban lehet eredményes. Az elmúlt év folyamán az üzemegészsqgüigyi munka megjavitása érdekében komoly lépésekkel haladtunk előre. Három üzemünkben, a salgótarjáni Acélárugyárban, a nagybátonyi bányáktól, és a kis"cerenyej bányáknál főfoglalkozású üziemi orvosi áldást szerveztünk, amelyek közül kettőt be is töltöttünk, mig a harmadikat ITagybátonyban részfoglalkozásként egyik körzeti orvos,látja el. Ugyancsak az üzemegészségügyi munka megjavitásat szolgálja a már emiitett bányaüzemi körzeti orvosi állások szervezése is. Megtettük az első lépéseket az üzemi szakrendelések megszervezése terén is. Nagybátonyban fogászatot szerveztünk főfoglalkozású orvossal, a salgótarjáni Acélárugyárban pedig most van folyamatban egy részfoglalkozású fogászati állás szervezése. Az üzemi orvosi munkát azonban üzemeink nagy többségében részfoglalkozásként látja el 14 orvos, összesen .50 üzemi orvosi órában. Ügy az ttóemi orvosi szakrendelések további bővitésének, mint a főfoglalkozású üzemi orvosi állások szervezésének a megyénkben lévő orvoshiány az akadálya. A közegészségügyi, járványügyi munka irányítását és ellenőrzését megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás /KÖJÁL/ lenne hivatva ellátni. Az ismertetett káderhiány miatt azonban ezen a területen tervszerű munka végzéséről nem lehet 3zó ? csupán a legsürgősebb közegészségügyi járványügyi feladatok ellátására képes jelenleg a KÖJÁL. /időszaki oltások, fertőzős betegségekkel kapcsolatos tennivalók, uj létesitmáayekkel kapcsolatban a közegészségügyi normák érvényesítése, stb./ A járványvédelmi intéhkedések megvalósítása következtében a legsúlyosabb járványos megbetegedések száma, az utóbbi időben lényegesen csökkent. Szépen látszik ez a íifusz megbetegedéseknél: 1958-ban 324^megbetegedés volt megyénkben 25 halálozással. 1946-ban megbetegedettek száma;*24o volt 28 halálozással, és két év múlva az oltások eredményeképpen a megbetegedések száma 61-re csökkent, haláleset egy volt, m&g 1959-ben mindössze 2o megbetegedés fordult elő ; haláleset pedig nem volt.-Ugyanilyen, szép eredményt mutatnak a többi fertőző megbetegedések is. Az egészségügyi munka eredményességéhez nagymértékben hozzájárul,' hogy a betegeek gyógyításához szükségesj megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyszer rendelkezésre álljon.' . / .
